Nekem csak másodkézből van infom a honi legmagasabb szintről utánpótlásban, de több közeli barátom is focizott akadémiákon is, 15 évvel ezelőttől kezdve egészen napjainkig és még mindig jelen van a haver/pénzes szülő suta kölykének előnyben részesítése. Mondjuk aki igazán tehetséges, az oda tud kerülni, de az ideálistól messze van a kiválasztás.
Aztán jön, amit R24 írt. 17-18 éves korig versenyképesek a válogatottjaink is, és a fiatalok sem rosszabbak, mint kint, csak ekkor jönnek az ügynökök, edzők, szülők, akik elhitetik a gyerekkel, hogy Ő a király, kapják a borzalmas mennyiségű pénzt és elhiszik, hogy övék a világ. Ezen a ponton pedig "véget is ér a karrierjük".
Anno Filkornak is milyen menedzsmentje volt, Inter, meg anyámkínja és semmi nem lett belőle. Németh Krisztiánt is úgy tolták, hogy el sem hittem (mondjuk Őt többször láttam játszani és soha nem volt túlzottan kiemelkedő). Legalább válogatott lett, de az Ő pályája is egy vicc, főleg ahhoz a hisztériához képest, amit felépítettek köré. Mondjuk ha az nincs, azt sem tudom, hogy válogatott lett volna-e.
Szóval a felnövés kapujában látom a legnagyobb hibát, a legtöbb gyerek ott kallódik el, amikor rá kellene tenni még egy lapáttal, helyette meg mennek a bulik, meg a királykodás. Pedig ez jelen van külföldön is, az életkor velejárója, mégsem hiszem, hogy ilyen mennyiségben tűnnek el az ígéretek.
valóban focista akar lenni, mit feláldoznak és 14-17 évesen mennek "világgá", neves klubok akadémiáira.
Ez még ide tartozik.
Borzasztó nagy áldozat ez mindenkitől.
Csapattársam fia Fradi-nevelés, nem jutott az egybe, csak valami haknimeccsen, de lett volna lehetősége kimenni akadémiára külföldre (már nem emlékszem hová), de itthon maradt már viszonylag idősen (17-18 éves fejjel), mert nem tudta itthagyni a családot, nagyapját, barátnőt. Pedig tényleg futballista akart lenni, csak az edzője kiölte belőle, mert az apja nem tudott úgy tejelni, mint a konkurens gyereké.
Na valami hasonlót majd két hét múlva is
