Nem leszünk hokinemzet? Te már tudhatsz akkor valamit.. Nyilván soha nem leszünk kanadai és skandináv ország, de ez nem is lehet nyilván cél.. Viszont ezekkel az apró sikerekkel tudjuk elérni azt, hogy a szülők esetleg levigyék egy hokiedzésre a gyerekeiket, vagy a mostani utánpótlás, felbuzdulva a látott sikereken, még nagyobb lelkesedéssel és akaraterővel kezdjen el hokizni, edzésekre járni, mivel látják maguk előtt a célt, a követendő példát. Az apróbb sikerek az ország vezetőit is arra fogják ösztönözni, hogy szükséges még több csarnok, szükséges még több szakmai program, és előbb utóbb be fog érni a munka.. Ismétlem, nem Kanada szintre gondolok, de jó lenne egy stabil, európai mércével is elfogadható bajnokságot kiépíteni, és egy stabil tagságot elérni az elitbe.sentry írta:Ez szép eredmény, és büszkék lehetünk rájuk.
De azért mi nem leszünk hoki nemzet. Inkább oda kéne nyomni a lovét, amiben jók vagyunk: vízilabda, kézilabda, úszás, kajak, kenu stb. Hasonló kis országoknak dönteni kell, hogy mit támogatnak inkább, csak a mi első emberünk a fociba van belebuzulva.... és sajnos eszetlenül szórjuk oda a lovét. Nah de ez itt már off nagyon.
Grat a fiúknak!
ui.: aki Kanadával, az USA-val, Oroszországgal, Finnországgal, Svédországgal vagy éppen Szlovákiával van egy csoportban (ha ideiglenesen is), akkor nehezen mondhatjuk el, hogy az adott ország ebben nem jó. Nem kéne lehúzni a sikert, mivel a lehetőségeinkhez képest egy kisebb csodát láthattunk újból. Ugyan nem leszünk világbajnokok, de a szurkolók szívében a feljutás legalább ennyit ért, és megmutatták, hogy érdemes sportolni, érdemes küzdeni, és a befektetett munka idővel beérik. Igazi példaképek a fiúk a mostani korcs generációnak..
Sarauer, Rajna, Kóger, Kiss szerintem ott is megállják a helyüket, de ez kevés lesz. Viszont így kell elindulni egy úton, ahogy a riporterek is mondták, egyszer fent, egyszer lent, aztán így lehet fejlődni, és megragadni az elitbe.
