realmadrid95 írta:
Hosszabb tavon meg pont nem mutatja meg a csapat veszelyesseget, mivel minden meccs mas es mas. Liverpool 2.7 es xgvel lo 7 et a Manchesternek, majd majdnem 5 os xgvel kettot lo az Arsenalnak. Tehat jocsakan tullottek az egyiken, a masikon meg jocskan alul teljesit.
Itt igazából elsősorban nem is az xG-t kritizálod, hanem a nagy számok törvényét, ami egy betonstabil matematikai koncepció. A különböző tudományágak nagyon régóta használják, mivel következetesen hozza azt, amit ígér: minél nagyobb a minta, az eredmények átlaga annál pontosabban tükrözi a valóságot. Nyilván magát az xG-modellt el lehetne cseszni, de az is csak egy hatalmas mintagyűjtemény.
A két példád is ennek eseti kilengéseit mutatja, hiszen ekkora mintából nem jön ki egy valósághoz közeli érték. A többség ráadásul bármilyen nagy mintából előbb szúrja ki a kilengéseket, hiszen azok feltűnőek, míg az elvártaknak megfelelők nem.
Léteznek persze extrémebb esetek, például idén a bajnokságban a Barcának a várható kapott góljai nem közelítenek a valósághoz 27 mérkőzés után sem. xG-től függetlenül le szokták írni itt is többen, hogy csoda, ha 100 évente egyszer ilyen megtörténik. Viszont ez sem jelenti azt, hogy nem fog korrigálódni, csak tovább tudják kihúzni, ami sajnos egy tükörsima bajnoki címhez már tökéletesen elég. Eközben mi stabilan azt lőttük meg, és kaptuk be, ami várható volt.
A nagy számok törvénye továbbá nem a sokat emlegetett lélektani faktor ellensége, főleg hogy a pszichológia is használja. Például hátrányba kerülés után a ki nem kényszerített hibák átlagából már el lehet kezdeni tudományos alapot adni annak, hogy egy csapat mennyire gyenge vagy erős fejben. Az „expected” statoknál maradva pedig ilyen esetekben az xG-k mellé hogyan párosul az xGOT, kapu előtt folyamatosan összeomlanak játékosok és rossz/béna megoldásokat választanak, vagy nem? És így tovább.
