Na megjöttem.
Bedodom most a filmet, mert egész nap dolgozok, nem hiszem hogy lesz időm értelmesen bepötyögni. Nem lesz nagy meglepi az ajánlásom, hiszen már elszóltam a Derszunál - őszintén szólva nem gondoltam, hogy lesz még egy turnus.
A ghost story (2017)
Nem hiszem, hogy túlzottan népszerű leszek ezzel a filmmel, de rettentően kíváncsi vagyok a véleményeitekre. Tegnap újráztam, és még mindig odavagyok érte teljesen.
A ghost story az egyik legkülönlegesebb film, amit valaha láttam. Az alaptörténet kő egyszerű: egy autóbalesetben elhunyt férfi szellemként visszatér barátnőjéhez.
Na de hogy. Amikor először láttam az előzetest anno, vakartam a fejem, hogy mi az isten ez, hiszen a szellemünk itt konkrétan egy halloweeni kosztüm, ET reinkarnációja, sokunk általános iskolai emléke: egy hosszú fehér lepellel letakart ember, szemeinek két lyuk kivágva. Mondom mi ez a baromság. És
működik.
A Ghost story nem egy horrorfilm, nem bazári ijesztegetés. Egy (helyenként túlzottan) lassú, kimért történet, mely egy százszor elpuffantott kliséből jelenetről jelenetre, képről képre fejlődik egy csodálatos, és egyben végtelenül szomorú érzelmi hullámvasúttá, óriási utazásra térben, időben, számomra
elképesztő hangulattal. Sajnos engem nagyon kevés film képes ténylegesen behúzni, még kevesebb nem ereszteni, azonban anno ez az alkotás teljesen a semmiből jött, és a stáblista alatt csak sóhajtoztam, hogy
mennyire kurva jó film is volt ez.
Odavagyok a koncepcióért, a hangulatért, a történet ívéért, a vágásért, a váltásokért, és nem mellesleg a vizuálért. A képi világ, és a hangulat olyan, mintha felcsapnád egy számodra ismeretlen család régi, avitt családi fotóival teli albumot. Csodálatos kompozíciók és fények, piszok moody az egész, operatőrként orgasmic, de ez az a fajta hatás, amit már laikusok is éreznek. Talán az egyetlen művészfilm az elmúlt 10-15 évben, ahol indokolt a 4:3-as képarány, és nem csak művészfilmes faszverés, masszívan rásegít a klausztrofób, zárt érzetre, amiben "főhősünk" érezheti magát. Dialóg szinte semmi nincs, és amikor van, egyetlen helyen kívül szinte teljesen mellékes: a vizuális történetmesélés magasiskolája. Bárcsak én csináltam volna.
Viszont masszívan megosztó film, ahogy utánaolvastam, itt is ilyen véleményekre számítok. Engem két dolog zavart először a filmben: az egyik a film kb. közepén lévő,
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!a buliban történő monológ, ami valamiért igyekszik szavakba önteni és pár percben leírni azt, amiről az egész film szól. Nem teszi ezt egyébként rosszul, és el tudom képzelni, hogy ezzel meg akarták erősíteni a mondanivalót a popcornra szokott nézőkben, és tágítja is a sztori "dimenzióit", de nem feltétlenül érzem szükségét. Egyrészt kicsit megakasztja az addig szikáran tartott tempót és hangulatot, másrészt a popcornos nézők úgyis leléptek a másik problémánál:
A másik, az a bizonyos ominózus pités jelenet. Rengetegen otthagyták emiatt a filmet, és sajnos meg tudom érteni: első megtekintésre én is majdnem megtettem - egyik legcsodásabb filmélményemtől fosztottam volna meg magam. Második megtekintésre nem zavart, sőt,
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!jobban át tudtam élni, és úgy gondolom, kevés érzékelhetőbb módon tudták volna bemutatni a hiánynak és a gyásznak azt a mardosó természetét, amelytől mindannyiunkat kiráz a hideg. És úgy érzem, a leányzót érintő további történések sokkal kevésbé lettek volna erősek, érzelemmel telítettek, ha nem vészeljük át ezt a pár percet. De abszolút megértem aki ettől kiakad, igyekezzetek ne így tenni.
Órákig tudnék zengeni. Lassan indul, de a fentebb említett jelenet után felveszi a végleges tempóját a film, és nagyon remélem, élvezni fogjátok az utazást. Én nagyon riktán élek meg ilyen rollercoaster élményt, fura a mű természete - ezért sem akartam bedobni a karantén kezdetén, hiszen összeségében, egy rettentő szomorú, de valahol mégis...csodálatos filmről beszélünk. Őszintén szólva szerintem kevesen fogják annyira értékelni, mint én, viszont úgy gondolom, hogy még ha nem is kap el Titeket (pl. messideco négypertíz borítékolható
), érdekes és egyedülálló élménnyel gazdagodtok.
Egy dolgot kérnék, amennyiben teljesíthető. Úgy gondolom, lévén a film természetes élőhelye a mozi, és ez mindig is így lesz, minden filmet ehhez közelítő módon kell megtekinteni a teljes élményhez. Az audiovizuális élmény miatt kérek mindenkit, aki teheti, sötétben nézze, minnél nagyobb képernyőn, feltekerve a hangerőt (vagy fülessel). Nem ismerem a filmnézési szokásaitokat, de ne ez legyen az a film, amit fáradtan/telefonon néztek. Bár lassú, hömpölygő cucc, viszont csak másfél óra, adjuk meg a módját amennyiben lehetőség van rá. Szerintem meghálálja, rettenetesen sajnálom, hogy nem láthattam moziban (adták itthon egyáltalán?).
A Mocsokkal jövök a hétvégén!
A Dogtooth addig lett emlegetve, hogy muszáj voltam megnézni melóban egy üres másfél óra idején... Hát igen, tipikusan az a film, ami vagy bejön az elvontságával valakinek, belelát valami különlegeset, vagy repül rá egy 2-3 pont mint Pipitánál az animéra. 
, ma újrázom a Filth-et is 