Továbbra is azt érzem, hogy Zidane egy kib****szott jó motivátor, de nem jó edző.
Sajnos a behúzott BL-eknél nem tudom azt mondani, hogy valakit azért vertünk mert, mert valami olyat húzott elő a kalapból, amin ámult mindenki. Nem, volt egy nagyon együtt lévő csapatunk, aki ölni tudott volna a másikért és a címerért. Nem egy kecske Ronaldonk volt, hanem egy kecske gépezetünk, ami nagyon jól működött a kiélezett szituációkban.
Azonban ez már kevés. Nem elég motiválni, mert rengeteg fiatal játékosunk van, akinek mentorra, tanárra lenne szüksége, mert ők még formázhatóak, képesek tanulni. Iscot már nem tanítod meg semmire, de Vinit, Rodrygot, Odet, Fedet, Kubot, Brahimot, stb-stb bőven lehetne.
Kapura lőni persze már nem fog megtanulni Vini, de arra hogy ha leér az alapvonalhoz, mit kezdjen a labdával, vagy hogyan törjön be a 16-oson belülre, kisjátékok, felpassz-visszapassz, ilyenekre bőven meglehetne.
Kicsit off talán, de szerintem bőven a fent leírtakhoz kapcsolódik:
Anno megye1-es focista voltam, sose voltam egy gólvágó, inkább a kiszolgálásban jeleskedtem. Persze alacsonyabb osztályban lődöztem 10 gólok fölött, itt a maximum az 5 volt kb. Kumma gyors voltam, bal lábas szélső. Elkerültem egy nb3-as csapathoz, azonban nem balszélsőként számoltak velem, hanem jobb. Látták rajtam az első 1-2 edzőmeccs után, hogy jézus.... ez kb azt se tudja mit csináljon a jobb oldalon. Aláírom, teljesen igazuk volt.

Ennek "örömére" a felkészülés maradék részében minden edzésen, a futás és az alap gyakorlatok után, az edzővel, a cserekapussal és az utánpótlás kapussal meg kb 15 labdával félrevonultunk. Kipasszolták nekem a labdát, aztán mentem. Én döntöttem el, hogy befelé török és lövök, vagy megyek az alapvonal felé, ahonnan persze szintén lőhettem, csak épp a jobb lábammal, nem a ballal. Minden héten 4-szer ezt csináltam egy órán keresztül, a tököm ki volt már vele, hogy kerülgetem a bójákat, persze rúgtam hatalmas gólt.
Annyira kifizetődött viszont ez a plusz munka, hogy abban a szezonban 30 ponttal zártam a kanadai táblázaton, valamint 10 gól fölé is értem.
A csapat 1 ponttal maradt le a dobogóról, úgy hogy fennállása során a legjobb 10-be se került addig soha. A sztori apropója még az, hogy a cserekapus egy kiállítás miatt bekerült a csapatba, de a helyet már nem adta vissza utána.
Persze, aztán a szezon utolsó meccsén megsérültem, később gerincsérvem is lett és ennyi is volt a karrieremnek.
Nem azt mondom, hogy mindenkinél kifizetődik a plusz munka, a gyakorlás, de mivel utánpótlás edzőként is dolgozom, saját szememmel is tapasztalom, azt amit anno én is átéltem.
A különbség persze csak az, hogy én ezt 23-4 évesen éltem át, a gyerekek meg 6-8 évesek.
Zidane stábja még csak nem 1-3 fős, hanem jóval nagyobb. Segédedzőkkel bőven le tudja meccseltetni a csapatot, valamint elintézni a kapuralővést és a meccs szitukat ő meg félrevonulhatna bárkivel. Akár Joviccal, akár Vinivel, akárkivel. A világ egyik legjobb játékosa volt Zidane, van tudás a lábában, meg a fejében, bőven tudna mit tanítani és átadni, mert a játékosok nem olyanok, mint CR volt, hogy maguktól ott maradnak az edzésen lőni még 250-et kapura, meg megcsinálni 3000 biciklit.
Sajnos már más szempontok alapján élnek a fiatalok, mint azt Ronaldo tette 18-22 évesen.
Nem azt mondom, hogy csak Zidane a hibás a jelenlegi helyzetünkben, mert hülyeség ilyet leírni bárki által, viszont bőven benne van ebben ő is, aki ezt nem látja be, az kicsit elfogultan áll a témához. De nincs ezzel semmi baj, viszont én szakmai fejlődést nem tapasztaltok rajta, pedig a világ legjobb csapatának az edzője és nem pár hónapja.