Madridom.hu

Te balga!
Nem tudtad, hogy az Barad Laji?

Pipita írta:A pál utcai fiúkat persze hogy imádom. de kozepiskolas anyagokra gondoltam csak, azért nem említettem, my fault.

volt, amit nem vittem túlzásba.
konkrétan annyira, hogy mikor a kőszívű ember fiaiból kihívtak felelni, és én még a könyv borítóját sem láttam, és azzal nyitottam, hogy a főszereplő bradley ("bredli") akkor gyorsan visszaültettek.

Pipita írta:Amúgy én most Oscar Wilde műveire vagyok nagyon rakattanva, zseniális a tag, bár a lady windermere's fán nem igazán jött be, de a meséi, meg a dorian gray, meg a ballad of reading gaol hatalmas kedvencek.

Őt én is imádom, a Dorian Gray hatalmas, a másik kedvencem meg ez tőle:
http://moly.hu/konyvek/oscar-wilde-az-e ... a-muveszet

Én mostanában megint rákattantam Stasiukra:
http://moly.hu/konyvek/andrzej-stasiuk-at-a-folyon
http://moly.hu/konyvek/andrzej-stasiuk-taksim
http://moly.hu/konyvek/andrzej-stasiuk-utban-babadagba

Egészen egyedi, amiről és ahogyan ír, akihez kicsit is közel áll a szépirodalom, annak csak ajánlani tudom.

A pál utcai fiúkat persze hogy imádom. de kozepiskolas anyagokra gondoltam csak, azért nem említettem, my fault.

a kötelező olvasanyaink közül meg a vadkacsa meg az ember tragédiája, amiket szerettem, a többi kinszenvedes volt mind, ha emlékezetem nem csal...

a pál utcai fiúk és az egri csillagok azért általában a kedvenc kötelezők közé tartoznak.
bár utóbbi terjedelme miatt sokakat elriasztott.

én feldobnék évente 10-15 könyvet, legyen benne ifjúsági, történelmi, romantikus meg minden féle téma és terjedelem, aztán ki kellene választani mindenkinek azt a 2-3 művet, ami érdekli.
mert tényleg feleslegesnek érzem ráerőltetni pölö az ember tragédiáját mindenkire...

Azért vannak olyan művek, amik nélkülözhetetlenek egy-egy kor szellemiségének a megértéséhez és szerintem a legalapabb alapműveltséghez tartoznak. Mondom ezt úgy, hogy velem szintén eljátszották ugyanezt a középsuliban

De akkor vissza a topikhoz:

Személy szerint most, John Lukacst olvasok. Ajánlom, az önéletrajzi részek kiemelkedőek.

+1 ericco. A művészetet egyszerűen nem lehet kötelezően oktatni, nincs olyan ami a többi felett állna, annyira szubjektív az egész. Ugyanez igaz szvsz a rajz- És művészetek órákra, meg az enek-zenere, bár miazokon csak népdalokat hallgattunk sajnos...a kötelező olvasanyaink közül meg a vadkacsa meg az ember tragédiája, amiket szerettem, a többi kinszenvedes volt mind, ha emlékezetem nem csal...

Amúgy én most Oscar Wilde műveire vagyok nagyon rakattanva, zseniális a tag, bár a lady windermere's fán nem igazán jött be, de a meséi, meg a dorian gray, meg a ballad of reading gaol hatalmas kedvencek.

Szerk.: az alább linkelt cr könyvet i olvasom, az eleje nagyon tetszett, de most egy picit elvesztettemm az érdeklődést a kozepenel, mert ott már a Realnal van, nrm tudom mi újat tud mondani. De amúgy érdekes, szerintem érdemes elolvasni.

Megéri megvenni ezt a Cristiano Ronaldóról szóló könyvet: http://www.libri.hu/konyv/luca_caioli.c ... ldo-2.html

sentry írta: Hála a középiskolás tanáromnak (eszméletlen sok kötelező olvasmány, idióta röpdogák,amik abszurditás határát súrolták, ha az ember olvasta is simán kaphatott egyes, mert a részletekre ment) köszönhetően hányinger támadt bennem az irodalom szó hallatán.

Hány emberrel megutáltatják az olvasást középiskolában, te jó Isten... Mondjuk ha nem középkori módszereket alkalmaznának az oktatás során, talán jobb lenne a helyzet. A kötelező olvasmány az egyik legnagyobb baromság. Igen, a tanulók ismerjék, tanulják meg, hogy melyik író mit írt, sajátítsák el a tartalmát, mondanivalóját a műnek, ugyanez igaz a költészetre is, de hadd döntse már el mindenki saját maga, hogy miből ovlas el több száz oldalt.

Párszor csalódtam már könyvekben, vagy túlságosan is beleolvadtam a történetbe és eléggé padlóra vitte a lelki világom a története, így nagyon kevés könyvet olvastam az elmúlt 10 évben. Hála a középiskolás tanáromnak (eszméletlen sok kötelező olvasmány, idióta röpdogák,amik abszurditás határát súrolták, ha az ember olvasta is simán kaphatott egyes, mert a részletekre ment) köszönhetően hányinger támadt bennem az irodalom szó hallatán. Idővel leküzdöttem ez, de jött az, hogy vagy unalmasnak tekintettem a könyvet (részletes, több oldalas jellemábrázolás, leírásról agyfaszt kapok, nekem nem gyere be az) vagy túlságosan is mélyre rántott a könyv.

DE ma új esélyt adtam egy többek által is ajánlott könyvnek. Olyan személy ajánlotta először, aki közel áll hozzám, és nyert is vele.

Szerb Antal: Utas és holdvilág

Még csak kb 40 oldalt olvastam, de iszonyat jó, mindenkinek ajánlom, aki eddig szemezgetett/vacillált vele.
Nagyon tetszik a könyv nyelvezete, stílusa. Nincs felesleges mondat, folyamatos a cselekmény és érdekesek a karakterek. Totál megnyert a könyv. Darálom, ahogy időm engedi.

GT37 írta:Most olvastam, hogy lehet, hogy 8 kötetes lesz végül A tűz és jég dala... Egyre kisebb esélyt látok arra, hogy Martin be fogja fejezni a sztorit.

ilyenkor a "most olvastam" helyett egy link hasznosabb lenne. amúgy meg erősen kétlem.

Most olvastam, hogy lehet, hogy 8 kötetes lesz végül A tűz és jég dala... Egyre kisebb esélyt látok arra, hogy Martin be fogja fejezni a sztorit.

Anthony írta:

Acewill írta:Ha nem venné meg senki a könyvét, akkor nem tudna írni. Úgyhogy inkább az a szomorú, hogy milyen sokan vannak azok akik megveszik...

Ez pontosan így van.

Érdekes azért, néha az ember elolvas olyan könyveket is, amit korábban nem is gondolt volna hogy el fog. Például én így voltam Szabó Győző: Toxikoma c. könyvével, a testvérem mondta, hogy milyen vicces, pedig nem annyira érdekelt egy újabb drogos sztori. Mondjuk utólag sem egy nagy valami a könyv szerintem, de van benne egy érdekes gondolat: amikor leírja az egyik legf@szább drogos élményét, és utána meg tudatosul benne, hogy mindvégig krétafehéren reszketve ült egy kád szélén. Na egy ilyen azért remélhetőleg elrettenti a kemény drogoktól az embereket.

Én mondjuk rühellem a drogosokat,a társadalom alja,alacsonyabbak mint a hajléktalanok.

Adjátok vissza a hegyeimet en is olvastam par evvel ezelott, tetszett.

Az Adjátok vissza hegyeimet olvastam. Az nagyon jó! Wasstól még olvastam egy párat, az egész nagyon tetszett. Ajánlom még a 13 almafát.

Wass Albert:

Jönnek
Adjátok vissza a hegyeimet!

Vannak dolgok, amelyek sosem változnak.

Ez olyan mint a Polaroidok. Ami egy történetet mesél el, meg mindenki meglátja benne a saját történetét. Ez nem művészet szerintem hanem ócska sorok, amik semmit mondanak és belevannak magyarázva a dolgok.

Acewill írta:Ha nem venné meg senki a könyvét, akkor nem tudna írni. Úgyhogy inkább az a szomorú, hogy milyen sokan vannak azok akik megveszik...

Ez pontosan így van.

Érdekes azért, néha az ember elolvas olyan könyveket is, amit korábban nem is gondolt volna hogy el fog. Például én így voltam Szabó Győző: Toxikoma c. könyvével, a testvérem mondta, hogy milyen vicces, pedig nem annyira érdekelt egy újabb drogos sztori. Mondjuk utólag sem egy nagy valami a könyv szerintem, de van benne egy érdekes gondolat: amikor leírja az egyik legf@szább drogos élményét, és utána meg tudatosul benne, hogy mindvégig krétafehéren reszketve ült egy kád szélén. Na egy ilyen azért remélhetőleg elrettenti a kemény drogoktól az embereket.

Ha nem venné meg senki a könyvét, akkor nem tudna írni. Úgyhogy inkább az a szomorú, hogy milyen sokan vannak azok akik megveszik...

R.M.C.F írta:

'shutterisland írta:
azt mondják, nagyon jó lett majka könyve.

Majka könyve? Az milyen lehet? Fingásokról? Takonycsatákról ir? Miről irhat egy ilyen sügér?

Erről eddig a percig nem tudtam, de igazán szomorú, hogy bármilyen jött-ment írhat már könyvet.