Madridom.hu

GT37 írta:Sajnos nem olvastam, csak az elsőt (nagyon tetszett), viszont ha te olvastad az egészet, akkor megkérdezném, mit gondolsz a második és harmadik kötetről. Mennyire jöttek be (az elsőhöz képest)? Mert több ismerősöm is mondta, hogy Az éhezők viadala után csalódást jelentett neki a Futótűz és A kiválasztott.

Spoiler nélkül megpróbálom röviden összefoglalni.
Ha olvastad az elsőt, abból is már kitűnik, hogy nem egy vidám regény-bár nyílván megvannak a maga pillanatai-és ez hatványozottan igaz a többire is.
A második rész szerintem semmivel sem gyengébb az elsőnél, viszonylag hosszú a felvezetés, de az sem eseménytelen, utána pedig magával ragad.
Ezt a harmadik kötetet viszont egyelőre nem tudom hova tenni. Nem néztem utána, hogy melyik rész mennyi ideig íródott, de ez mintha kissé összecsapott lett volna, a vége legalábbis mindenképpen. Talán nem akarta Collins, hogy tele legyen a lezárás klisével, amit végül sikerült is elérni, nem ilyen végkifejletre számít az ember, de én nem voltam ezzel elégedett.
Kissé jellegtelen, végig az volt az érzésem, mintha egy másik író folytatta volna a sztorit.
Szerintem amint tudod pótold, összességében nem egy rossz történet ez, de úgy érzem, hogy az első 2 kötet alapján sokkal több lett volna az utolsóban, így azért megmarad a keserű szájíz.

http://moly.hu/konyvek/stephen-king-min ... llag-sehol
És akkor Stephen King újra és mindig és megunhatatlanul...
Ebben a művében 4 kisregény található,melyek központi témája a bosszú.
Az első "1922" címűben,egy kapzsi farmer teszi el láb alól a feleségét,bűntársa a 14 éves fia,és szépen végig követi a cselekmény ahogy szépen tönkremegy a fickó körül minden.
A második egy írónőről szól,akit megerőszakolnak útközben hazafelé,ő meg bosszúból kiirtja az elkövetőt és annak egész családját.
A harmadik főszereplője egy rákos beteg,aki találkozik a sátánnal,és alkut kötnek.De persze ebben is van csavar,mint minden SK műben.
Az utolsó történet egy háziasszonyról szól,aki rájön hogy férje egy régóta működő sorozatgyilkos.
A könyv,természetesen,letehetetlen...

Zsombor írta:Aki esetleg olvasta Az éhezők viadala trilógiát, attól kérdezném, hogy a harmadik kötetről mi a véleménye?
Jöhet spoilerbe, mert ma hajnalban fejeztem be, aztán kíváncsi vagyok, hogy mások mit gondolnak róla.

Sajnos nem olvastam, csak az elsőt (nagyon tetszett), viszont ha te olvastad az egészet, akkor megkérdezném, mit gondolsz a második és harmadik kötetről. Mennyire jöttek be (az elsőhöz képest)? Mert több ismerősöm is mondta, hogy Az éhezők viadala után csalódást jelentett neki a Futótűz és A kiválasztott.

Ehhez kapcsolódóan egyébként a Battle Royale-t szeretném még elolvasni majd a nyáron, előbb sajnos nem lesz rá időm. Ehhez esetleg volt már valakinek szerencséje?

Aki esetleg olvasta Az éhezők viadala trilógiát, attól kérdezném, hogy a harmadik kötetről mi a véleménye?
Jöhet spoilerbe, mert ma hajnalban fejeztem be, aztán kíváncsi vagyok, hogy mások mit gondolnak róla.

MorataMartin írta:Valaki nem olvasott könyvet Murakami Harukitól?

Majdnem az összeset olvastam, ami magyarul megjelent. Mit szeretnél tudni?

Valaki nem olvasott könyvet Murakami Harukitól?

A True Detective 5. része után a The King in Yellow című könyv top10-essé vált az Amazon könyveladási listáján.

http://bookline.hu/product/home!execute ... 79&type=22
Ez is egy érdekes mű...most vonatkoztassunk el attól hogy mennyire van benne racio,vagy úgy marhaság az egész ahogy van,egyszerűen csak vegyük úgy mint egy szórakoztató olvasmányt...

Őt én is imádom, a Dorian Gray hatalmas, a másik kedvencem meg ez tőle:
http://moly.hu/konyvek/oscar-wilde-az-e ... a-muveszet

Erről tudnál mesélni? Ez mit jelent? A műveiből összeválogatták az okosságokat és egy csokorba szedték, vagy ez egy külön, általa írt és kiadatott könyv? És egybefüggő, vagy ez ilyen idézettár? Szól valamiről?
Sosem olvastam még füveskönyvet.

Sötét tornyot azért nem említettem, mert sajnos még nem olvastam.
Könyvtárban sose találtam egyben, megvételét meg egyelőre pénzügyi megfontolások miatt nem tervezgettem. De ha jól rémlik, most elkezdték nyomatni a boltokban az első kettőt.
De mindenképp tervben van, hogy nekiállok, csak nem volt még lehetőségem, nagyon érdekelne a dolog.

Állattemető: Nagyjából a legkínzóbb, leggyötrelmesebb, leginkább az ember lelkét próbára tevő könyve. Elég különös módon brutális, anélkül, hogy vérrel, vagy horrorisztikus elemekkel lenne tele (van azért), elég lehangoló, szívszaggató, megrázó, lélekölő, és idegtépő.. Top 3 minimum.

Valóban a legkeményebb könyve.Olyannyira az,hogy az író-saját bevallása szerint-sokáig nem merte befejezni...

Ha már SK,nem árt megemlíteni az életművét,amit Setét Torony címen írt.Ez egy 7 kötetes megafantasy,megemlíti benne szinte minden jelentősebb művét,(beleszőve a történetbe),valamint még saját magához,(az íróhoz),is ellátogatnak a történet főhősei...
Bonyolult,az emberi lelket boncolgató,ámde zseniális és lebilincselő mű...Stephen King,kritikusai szerint,"amerika nagy sokkológépe",ismételten nem cáfolt rá e jelzőre...

RealRaúl77 írta:Ígértem Stephen King művekről bővebb kifejtést. Sajnos az elmúlt hetekben nem voltam online. Remélem így is olvassátok, és észreveszitek, hogy végre írtam. Bocsi a késésért.

Koszi az osszefoglalot, fel is irtam oket a kis listamra, vonaton jo lesz valamelyiket olvasni

Hozzaszolva a korabbi tamahoz: Volt azert par konyv amit elolvastam, de en se nagyon vittem tulzasba kozepiskolaban az olvasast. Az egyik oka, hogy annyira nem erdekelt, vagyis voltak mas dolgok amik jobban foglalkoztattak. Ha volt egy kis idom, akkor szivesebben neztem filmet, sorozatot vagy baratokkal logtam minthogy olvassak. A masik pedig hogy a tanarok sem koveteltek meg hogy elolvassuk, eleg volt nagyjabol tudni hogy mirol szol. Nem hinnem hogy valaha is be fogom oket potolni, mert keves a szabadidom es mas dolgokkal szivesebben foglalkozom.

RR77

Én is köszönöm az ismertetőt, ezeket sanszosan elolvasom, jelenleg a Carriet pörgetem, ma be is fejezem, aztán akkor az ajánlottak közül kiveszek néhányat a hétvégén a könyvtárból.

Remy írta:Én inkább a fejeseket kérdezném meg, hogy büszkék-e arra, ami manapság Irodalomóra címszóval zajlik. (de tovább nem akarok belemenni, mert nem idevaló téma)

Mondjuk pont semmi köze ennek R24 kommentjéhez, de mindegy.
Amúgy szó nélkül akartam hagyni, de így másodjára is ritka irritáló hozzászólás volt shutteré. Sose értettem, hogy miért büszke arra valaki, hogy ha nem tud valamit. Jó dolog, ha ilyen alap dolgokkal nincs tisztában az ember? Vicces? Úgy írta, hogy "még a könyv borítóját sem láttam", mintha valami nagy teljesítményt elért volna az életben. És ennek semmi köze ahhoz, hogy shutter barcás, pusztán utálom, ha valaki a tudás hiányát nem szégyelli, hanem inkább büszkélkedik vele.

Realista24 írta:

'shutterisland írta: volt, amit nem vittem túlzásba.
konkrétan annyira, hogy mikor a kőszívű ember fiaiból kihívtak felelni, és én még a könyv borítóját sem láttam, és azzal nyitottam, hogy a főszereplő bradley ("bredli") akkor gyorsan visszaültettek.

No offense, de erre büszke vagy?

Én inkább a fejeseket kérdezném meg, hogy büszkék-e arra, ami manapság Irodalomóra címszóval zajlik. (de tovább nem akarok belemenni, mert nem idevaló téma)

Köszönjük szépen ezt a hosszú írást Valószínűleg a Menekülő ember, Cujo és az AZ közül lesz valamelyik a befutó. Mondjuk Cé könyvét is tervezem Karácsony óta..

Ígértem Stephen King művekről bővebb kifejtést. Sajnos az elmúlt hetekben nem voltam online. Remélem így is olvassátok, és észreveszitek, hogy végre írtam. Bocsi a késésért.

Nem emlékszem pontosan miket emeltem ki, de ezekről írnék, ezeket ajánlanám mindenképp:
(próbálok óvatosan fogalmazni, mert nem szeretnék lelőni semmilyen poént sem, de azért úgy kéne írnom róla, hogy valamennyire azért meg is ismerjétek.)

Carrie: legelső könyve, és nagyon jó lett szerintem. Totál életszerű egyébként, azon kívül, hogy a főszereplő kislány telekinézissel foglalkozik. Eléggé együtt lehet vele érezni, sajnálni, szánni, akár még szeretni is őt... Különös hangulata van, ami nagyrészt annak köszönhető , hogy a természetfeletti részét leszámítva simán megtörténhet, sőt meg is történt valószínű nem egy hasonló eset, kevesebb horrorral. Az érzelmeket nagyon meg tudja mozgatni, ezzel is nagy hatást ér el. És megvan még emellett az a tipikus 70-es, 80-asak évekbeli feelingje az egésznek, ami nekem konkrétan eléggé bejön.

Ragyogás: Zseniális könyv. Sose futkosott a hideg a hátamon, sose szartam be könyvtől, még filmtől is csak ritkán, de néhány jelenetnél szabályosan rettegtem. Egyértelmű top 3 nálam. Nem nagyon tudok mit írni anélkül, hogy komolyabban spoilereznék. Faszás a jellemábrázolás, és a jellemfejlődés benne. Meg a rémisztő légkör, hangulat, főleg, hogy ezeket többnyire egy kisfiú szemeivel látjuk. Nekem alapból bejönnek az olyanok, ahol valaminek múltja, előzménye van, és az szép lassan feltárul, és mindenre fény derül a végére, összefutnak a szálak, és a Panoráma hotelnél ez nagyon jól meg van csinálva.

Éjszakai műszak: Szeretem alapból a novellát mint műfajt, főleg ha nincs sok időm olvasni. Sok novellája van, érdemes belekezdeni a legtöbb könyvbe, de ez mind közül magasan kiemelkedik. Zseniális egytől egyig, talán nem is tudok olyan novellát mondani, ami nem tetszett volna.

A holtsáv: Ez is eléggé fontos kérdést feszeget, fontos, és nagyon igaz a mondanivalója. És ha nem lenne bent az az apró természetfeletti történetszál, akkor simán napjainkban is kényes témát mutatna be. A világ politikai elkorcsosulása, a képmutatás, és hasonlók állnak a középpontban.

Tűzgyújtó: Imádom. Talán az egyik legszívszaggatóbb történet, mely lehet néha nem annyira izgalmas, meg pörgős, de mégis valahogy csudajó. Itt mutatkozik meg legjobban, hogy a beskatulyázás, miszerint ő horror író, helytelen. Sokkal többet alkotott, mint horrort. Top3 egyébként nálam.

Cujo: Zseniális, ahogy egy kutya szemével is milyen jól tudja szemléltetni a világot, a történést, a vélt gondolatokat, gondolkodásmódot. Leginkább ezek a részek nyűgöztek le. De ez is simán bármikor megtörténhetne, semmi természetfeletti, és bőven kimutat a horrorból. Zseniális egyébként, ahogy a végén szemlélteti, és érzékelteti a szenvedést, amit átéltek.

A menekülő ember: 2030 körül játszódik, és ebben sincs mágia/természetfeletti. Kicsit költői túlzással leírja, bemutatja, hogy a gazdagok hogy játszadozhatnak a szegényekkel, azok életével, továbbá, hogy az emberek milyen barbár szórakozásra képesek egészen az ókor óta, mi érdekli őket a legjobban, a másik szenvedését mennyire tudják élvezni, mennyire elszórakoztatja őket... És ez a könyv kétszer csattan, de kurva nagyot...
Top3 ez is.

Állattemető: Nagyjából a legkínzóbb, leggyötrelmesebb, leginkább az ember lelkét próbára tevő könyve. Elég különös módon brutális, anélkül, hogy vérrel, vagy horrorisztikus elemekkel lenne tele (van azért), elég lehangoló, szívszaggató, megrázó, lélekölő, és idegtépő.. Top 3 minimum.

A sárkány szeme: Egy kis középkori fantasy. Lovagos, mágiás. Én imádom az ilyeneket, még ha annyira nem is kiemelkedő könyv. Itt is cselszövések, ármánykodás, fordulatok, faszán megvan minden.

A talizmán: Hát ez egy horror mese leginkább. Tényleg mintha egy mesevilágban járna az ember, megvan minden hozzá, ami kell. Elég jól leírja a vándorlást ( gyakorlatilag usát utazza át a srác, meg egy vele párhuzamos misztikus világot), a megpróbáltatásokat. Elsőre kicsit furcsa lehet a világ amit bemutat, de mindenképp érdekes. Érdekes még a főhős kiscsóka jellemfejlődése is. Talán kicsit túl mesés, azért nem olyan hű de nagyon kiemelkedő, de az átlagon még így is felül van.

Four Past Midnight: Ez két, könyvből áll, és mindegyik könyv 2-2 kisregényt tartalmaz. 1, 2, 3, és 4 perccel éjfél után. 1-3 zseniális. nagyon jók. 1-ben a múltban ragadnak, de a múltat így még én nem láttam bemutatni, elég érdekes, eredeti ötlet. 2-ban egy író akar plágium miatt kicsinálni egy másikat, itt a csattanó a kurvajó, de azt meg nyilván nem mesélem el. 3-ban pedig a könyvtári nyomozóról ír, aki akkor bünteti meg a gyerekeket, ha későn viszed vissza a könyveket. Elég érdekes egyébként maga a "fő gonosz", az egész közeg, ahol játszódik, és az, hogy mi is ez a könyvtári nyomozó valójában. 4. kisregény eléggé elmarad színvonalban a másik háromtól, de nem rossz egyébként az sem.

Rémület a sivatagban: Nem tudom, ez valahogy elég mély nyomot hagyott bennem, és a film is igen jó. A hangulata volt szerintem elég jó a könyvnek, olyan fura volt, oylan különös, de bejött. Szerintem a kihalt város, a sivatagos környezet, a maga jellegzetes dögevőivel, a fura barbár hitvilág nyomai, jellegzetes eszközei, tárgyai. Meg ahogy egy múltbéli esemény kezd folyamatosan egyre jobban kibontakozni a jelenben, az ilyenek mindig bejöttek, történelmi utalások, összeköttetések, még ha fiktív is az. Az is érdekes, ahogy szorult helyzetben egy kis közösség akarva, akaratlan kovácsolódik, és egyre jobban kiforrja magát.

Tom Gordon segíts! : Ezt is imádtam. Top3 minimum. Nagyjából egy nap alatt lezavartam, annyira nem bírtam letenni. Itt a főszereplő kis csaj nyűgözött le leginkább. Az az életösztön, az a szívósság, kitartás, ami jellemezte, és folyamatosan ment, és nem adta fel, és intelligensen cselekedett, amennyire persze kitelt egy 9 éves kislánytól. nNagyon lehetett a sikeréért szorítani, együtt érezni vele.

A coloradói kölyök: Nagyjából egy délután alatt megvan. Krimi. Egy újságíró kezd el nyomozni egy rejtélyes eset után, és évekkel később mesélik el egy tanoncnak. Elég jól bemutatja a dolgot.

Az: Nem véletlen hagytam a végére. legeslegjobbkönyv. Kétségkívül no.1. A felépítés lenyűgöz. A párhuzamos szerkesztés, ahogy bemutatja a gyerekeket, majd a 27 (ha jól emlékszem) évvel későbbi énjüket, közbeszúrva egy-egy a múltba még jobban visszanyúló, AZ ténykedését leíró fejezet (közjáték), mint egy-egy novella a párhuzamosan megírt két regénybe beleszurkodva. mert egyébként önálló novellaként is elég királyak lennének. Imádom a főhősöket, a jellemüket, a bemutatásukat. Imádom, azt a misztikumot, és felsőbbrendűséget, amit AZ köré épít. Imádom a történetét, izgalmas, fordulatos, és történhetett bármi, folyamatosan érdekelt, és még többet, még jobban akartam tudni, hogyan tovább, mi ez az egész, mi lesz most, mi fog történni, mi hova vezet. Geci jó a hangulata, a stílusa. És a végén van egy olyan megmozdulása Kingnek, amiért utáltam, hogy beletette, hogy így zárja le, de ettől csak igazából még sokkal jobb lett. Eléggé szívszaggató.

Ezeket tudom ajánlani mindenképp. Ezeket a könyveket hiba lenne kihagyni. Persze a többi, amit olvastam tőle, szintén elég jók, nem igazán tudnék rosszat mondani közülük, de ezek az igazán kiemelkedőek, amiket feltétlen olvasni kell. És azért van ilyen sok Top 3, mert nem bírok dönteni köztük. Csak annyit tudok, hogy az AZ az abszolút legjobb.

És akkor van egy, amit tuti nem mondtam, de bónusznak írnék még egyet:
Búra alatt: Igazából felénél járok, de ha a vége nem lesz elrontva, (és hát miért lenne?) akkor elmondhatom, hogy elolvastam egy újabb csodálatos könyvet Kingtől. Nagyjából minden elemében zseniális. Nem igazán bírom letenni, mert egyre többet akarsz tudni, és annyira izgalmas, hogy folyton olvasnád, és minél előbb tudni akarod mi lesz a vége. Nagyon jó. Elég nagy érzelmeket vált ki belőlem.. Akit szerethet az ember, azt én nagyon szeretem, akit gyűlölni kell, azt pedig legszívesebben saját kezűleg verném agyon. Ez egyfajta feszültséget teremt az érzelmekben, és a könyvben. És sose lehet tudni, hogy épp melyik oldal győzedelmeskedik a köztes történésekben.. a Végéről meg abszolút fogalmam sincs. Nagyon jól megfogta azt szerintem, hogy mi féle pokol szabadulhat el, ha egy kisváros elszigetelődik a világtól. A zsarnokok feltűnése, a ganyé, manipulatív kiskirályok térhódítása, és hatalma.. És a jó meg semmit sem tehet, mert minden eszköz a sötét oldal kezében van.. Nagyon durván jó.

http://www.libri.hu/konyv/ken_follett.zerokod.html
Ha már Ken Follett akkor ez is remekmű.....

szilamer írta:Újból Ken Follettet olvasok, ezúttal az Évszázad Trilógia első kötetét a Titánok bukását. Nem okozott csalódást ez sem, akit érdekel a történelem az mindenképpen olvassa el

Legjobb, a második részét (A megfagyott világ) nemrég olvastam el, nagyon tetszett az is, bár az első kötetet nem múlta felül.

'shutterisland írta:

Pipita írta:A pál utcai fiúkat persze hogy imádom. de kozepiskolas anyagokra gondoltam csak, azért nem említettem, my fault.

volt, amit nem vittem túlzásba.
konkrétan annyira, hogy mikor a kőszívű ember fiaiból kihívtak felelni, és én még a könyv borítóját sem láttam, és azzal nyitottam, hogy a főszereplő bradley ("bredli") akkor gyorsan visszaültettek.

No offense, de erre büszke vagy?

Újból Ken Follettet olvasok, ezúttal az Évszázad Trilógia első kötetét a Titánok bukását. Nem okozott csalódást ez sem, akit érdekel a történelem az mindenképpen olvassa el