Marky írta:
Valaki, aki jobban kepben van a gazdasagtortenettel, az megirhatna mennyire hasonlo a mostani helyzet a 70-es, 80-as evekkel. Ahogy tudom, akkor is kulfoldi hitelekbol volt finanszirozva a jolet, abbol porgott a szocialista panelprogram, ami a 80-as evek kozepere teljesen kifujt.
Most nyilvan ezt a kamatkedvezmenyt is valami kulfoldi hitellel fedezi az allam, meg minden tovabbi bejelentest.
Ez nem magyar specialitás, ez a 21. század gazdasága. Szóval van valamennyi aggodalomra ok, de nem csak azért mert Orbán neoKádárkodik. Gyakorlatilag minden egyes ország játszik azzal hogy szándékosan legyen államadóssága, mert a történelem folyamán a tapasztalatok szerint a gazdaság mindig felfelé megy/ment. Más szóval a GDP úgyis növekedni fog, tehát mindenki úgy számol hogy pörgeti azzal a gazdaságot hogy hitelből belerak, és majd a GDP túlnövi a hitelt. Amíg a világ ezt elhiszi hogy ezt lehet örökké előre lökdösni, addig alapvetően nincs gond. Ha viszont valaki jelentős szereplő ebbe egyszer valahogy beledől, akkor instant global káosz.
Összehasonlítva Magyarország GDP arányos adóssága 73.5%, USA 124%, Németország 62., Francia 124, Japán 250 (!).
Félig off: Ez amúgy egyébként a "zöld gondolkodás vs kapitalizmus" egyik nagy problémája, hogy a múltbeli GDP növekedés jelentős részben ugye a környezet kizsákmányolásának köszönhető, de ma erre van berendezkedve a társadalom. Ha ezt teljesen abbahagyjuk holnaptól sőt még költünk is sokat a környezetre, tud-e elég innovatív lenni a szolgáltatás szektor és a technológiai fejlődés hogy hátára vegye a világot és ne egy hosszú távú stagnálás/visszaesés legyen a gazdaság összeségteljesítményében, mert ha megszűnik az az axióma hogy a gazdaság mindig növekszik, akkor azzal a mai világ bedőlt.
Teljesen off: Szerintem ezek olyan mechanizmusok amik megállíthatlanok, így ha valakinek valamiért fontos hogy az emberiség fennmaradjon, azt nem a Föld megmentésével lehet elérni, hanem ha folytatjuk az expanziót az űrbe (részletesebb kifejtéshez javaslom Galántai Ha jövő akkor világűr könyvét, én egyetemen sokat tanultam attól a tanártól). Persze ez - szerintem - a mi életünk utáni téma.