sentry írta:Sok emberrel egyet tudok érteni, aki a csapat bajnoki bukása miatt lehangolt, dühös, csalódott. De nekem az a véleményen, hogy ez nagy részben a ti elégedetlenségetek szüli. Az irreális elvárások stb. Nem vagyok pszichológus, nem tanulok annak, de valahogy érzékeny vagyok ezekre a dolgokra. Ez az egész fórumon való dühkitörések (tisztelet a kivételnek) ezt saját magatok szülitek sokszor.
Elore leszogezem hogy nem az utobbi par meccsel kapcsolatban irok.
En ket dolgot emelnek ki:
irrealis elvarasok es a
turelem hianya.
Sokak irasan erzodik az hogy a Fifa jatekokon nottek fel es ugy gondoljak hogy ha osszerakunk 11 nagyon jo kepessegu jatekost, akkor azok egyutt is nagyon jol fognak jatszani, mindenki mindig csucsformaban. Nyaron nem kicsit ereztem az emberek irrealis elvarasait, sokan olyan focit szeretnenek latni, ami nem csak nalunk, hanem az egesz vilagon nincs jelen pillanatban. Azt szeretnek hogy szepen jatszunk, szep oszjatekokkal, sok gollal, nyerjunk, raadasul mindig es azonnal. Itt is latszik a turelem hianya, mint ahogy osszel is, amikor valoban docogott az a szeker, emlekszem hogy a forom legalabb 30%-a mennyit szidta Ancelottit es kuldtek is volna el.
sentry írta:Valahol ez egy jó magyar szokás. Folyamatosan méltatlankodni. Ez eszméletlen szomorú, de a kultúránk része, hogy állandóan elégedetlenek vagyunk, képtelenek vagyunk pozitívan szemlélni dolgokat.
Nekem mindegy ki mit gondolt erről, vagy hogy azt véli ez belemagyarázás. Eszméletlen sok pozitív vonzata van a magyarságnak, de ez, hogy állandóan savazunk, elégedetlenkedünk, ez letagadhatatlan, és ez az egyik hátráltató ereje a társadalmunknak, és tényként kezelhető.
Ez egyaltalan nem belemagyarazas, hanem a valo igazsag. Mivel erdelyi vagyok, ezert valamilyen szinten kivulallokent tokeletesen lehet latni a helyzetet. A hatartol par kilometerre lakom, ezert viszonylag sok ismerosom es rokonom el Magyarorszagon, veluk szoktunk beszelgetni es szinte mindegyikojukon erzodik az elegedetlenseg, a folyamatos panaszkodas, soha semmi se jo, mindenki hibas csak en nem, stb. Eloszor eleg fura volt, mert a kornyezetemben levo emberekre ez nem nagyon jellemzo, mindenki tudja hogy az eletunk nem tokeletes es soha nem is lesz az, aki az aprobb oromoket kielvezi, annak boldog elete lesz, aki viszont folyamatosan elegedetlenkedik, annak kevesbe.
Azota megszoktuk hogy a magyarorszagiak egy resze mar csak ilyen.
sentry írta:Olyan lehangoló olvasni ilyenkor a fórumot, hogy az valami eszméletlen.
És igazából egymást hergelik a realisták/optimisták vs pesszimisták.
Nem szeretném ha ebből flame lenne. Próbáltam érhetően leírni ezt az észrevételem, normális stílusban. Remélem senki nem bántottam meg. Aki nem ért egyet vele, kulturált formában vitatkozhatunk róla akár pm-ben is.
Béke!
Meccs utan sokan csinaljak azt, sokszor en is, hogy a pontvesztes miatt felgyulemlett feszultseget itt vezetik le.
A mai meccs utan en is baromi ideges voltam, forumra nem irtam, de azert par emberrel beszeltem rola. Azota mar eltelt par ora es lenyugodtam, valoszinuleg holnap reggel mar teljesen mashogy fogok latni 1-2 dolgot. Mondjuk sokszor en se szeretem olvasni a forumot, vagy csak par ember hozzaszolasait, mert vagy felidegesitem magam rajta vagy csak elszomorodom.
)
Pedig simán letolok egy Hannibal epizódot kaja közben, de ez így most sok 
