Issam Alnajjar - BAREE?
Azzal én sem mondok újat, hogy jordán zenét, eddig én sem hallgattam. Nekem egyébként nincs bajom a pop zenével ( én jövök legközelebb ha jól látom, lehet készülni
), de ez még nekem is kicsit olyan semmilyen langyi pop lett. Olyan érzésem volt végig, hogy ez egy X-faktorba okés szint, sőt ha a hazai szintet nézzük egy ilyen még itthon nyerhetne is talán, de ennél többet nem látok bele. Picit hasonló a helyzet mint az Azahriah albumnál, de ott azért mégis több olyan dolog volt, amire azt tudtam mondani, hogy nem tucat.
Nekem pont a legnépszerűbb szám tetszett talán a legkevésbé, ha valamit ki kellene emelni, akkor talán az első számot említeném az albumról, illetve a kilencediket.
Ez tipikusan az az album, ahol nincs rossz hangja az énekesnek, a zene sem bántja a fülem, de valahogy annyira semmilyen, hogy szerintem már est nem fogok emlékezni egy számra sem, pedig kétszer is lement az album. Biztos sokat fejlődhet még a srác, de egyelőre nekem ez nagyon kezdetleges volt még.
5/10
Danheim - Skapanir
Amikor elkezdtem hallgatni, akkor az jutott eszembe, hogy mintha már egyszer lett volna egy ilyen skandináv/északi stílusú zene itt a klubban, visszanézve az ajánlásokat viszont rájöttem, hogy csak a zene topikban volt erről szó. (talán pont Faust hozta fel akkor is a témát, valamilyen koncerttel kapcsolatban) Akkor belehallgattam annak az együttesnek pár számába és nem volt rossz, szóval bizakodó voltam. Ráadásul én imádom a skandináv mitológiát is, egyszer szívesen el is mennék például Norvégiába, annak ellenére is, hogy gyűlölöm a hideget.
Szerintem kifejezetten jól indult az album, a Kala például az egyik kedvencem lett az albumról, nálam inkább egy kicsit a közepénél, valahol a 7-8. szám körül laposodott el, viszont a végére megint nagyon visszatalált. Nálam is a Blodfest és a Hefna című számok maradtak meg a legjobban, a már említetten kívül. Itt nem is annyira zavart, hogy nincsen benne szöveg, ( pedig nekem az tényleg az egyik nagy vesszőparipám), sőt a Reida tracknél kifejezetten zavart, hogy van vokál, nálam az lett a leggyengébb szám az albumról. (a népszerű listából belehallgattam még pár számba, onnan a Berserkir nagyon bejött még)
Összességében tetszett az album, ajánlásnak nagyon jó volt, magamtól szerintem sosem hallgatnék ilyet, annak ellenére, hogy ahogy már mondtam a skandináv mitológia, világ, nagyon közel áll hozzám. Egy pár hete ráadásul pont belefutottam egy szintén északi/viking stílusra hajazó zenészbe, Peyton Parrish neve nem tudom mond e valakinek valamit, neki pár számát hallottam már ( Valhalla Calling, My Mother Told Me,Ragnarök) azok is kifejezetten tetszettek, ott szöveg is volt többnyire.
Maga a stílus nagyon eredeti és a hangulata is remek, picit elfogult is vagyok témában, viszont ettől függetlenül sem hiszem, hogy túl sokszor elővenném ezeket a számokat, de ennek csak annyi az oka, hogy munka közben nem nagyon szoktam zenét hallgatni, edzés vagy utazás közben pedig másfajta stílust részesítek előnyben inkább. De ahogy említettem ajánlásnak remek volt, és erre biztosan emlékezni fogok.
7/10
szerk: végül csak eszembe jutott, az említett zene topikos hasonló együttes a Wardruna volt.
