Madridom.hu

En Tottenhamben egy pubban neztem a meccset egy arsenalos ( ) egy barcas es egy semleges nezo tarsasagaban, + vagy 100-200 bevandorlo/bennszulott. Eleg erdekes osszetetel volt... A rendes hosszabbitas megkezdesenel mar minden kinom volt, teljesen kivoltam. Aztan Ramos fejesenel majdnem leborogattam az asztalt es a hosszabbitas lefujasaig illetve az elso cigiig kb alig tudtam lehiggadni. Oriasi adrenalin rush volt, teljes euforia. Onnan meg mar minden Madridista tudta hogy a mienk a serleg, a 2*15 mar jutalom volt. Jott par feles a lefujasig, aztan bucsuzoul megegy es utana enekelve hazasetaltam.

Egyebkent az egyenlitesnel kb felrobbant a kocsma pedig nem sok Realos lehetett... Fasza volt a hangulat.

hamesz írta:

csoda, hogy megengedte az asszony, hogy megnézd.

Akkor max az áramszolgáltató tudta volna megakadályozni, hogy ne nézzem a meccset.

Vagy egy jó arrow rész

hamesz írta:

csoda, hogy megengedte az asszony, hogy megnézd.

Akkor max az áramszolgáltató tudta volna megakadályozni, hogy ne nézzem a meccset.

Ültem volna kocsiba és meg se álltam volna az első városig, ahol van áram

csoda, hogy megengedte az asszony, hogy megnézd.

Akkor max az áramszolgáltató tudta volna megakadályozni, hogy ne nézzem a meccset.

hamesz írta:

első sorban szépen helyett foglaltam egy haverommal.

Nem fájt utána a nyakad? Én már mikor készülődtek a szöglethez megfogtam a tévét és elkezdtem rázni és folyamatosan mondogattam, hogy valahogy kössön ki a hálóba könyörgöm. Utána szaladtam két kört az udvaron és siettem vissza nehogy lekéssem a folytatást.

csoda, hogy megengedte az asszony, hogy megnézd.

első sorban szépen helyett foglaltam egy haverommal.

Nem fájt utána a nyakad? Én már mikor készülődtek a szöglethez megfogtam a tévét és elkezdtem rázni és folyamatosan mondogattam, hogy valahogy kössön ki a hálóba könyörgöm. Utána szaladtam két kört az udvaron és siettem vissza nehogy lekéssem a folytatást.

Én egy moziban néztem, kb. 35-40-en lehettünk, első sorban szépen helyett foglaltam egy haverommal. Elég sokat italozgattunk előtte is, a félidőben meg főleg, szóval ordibáltam ott mint a nem normálisok. A gól után ugráltam a vetítő vászon előtt sállal a kezemben utána meg ütöttem a földet. Felejthetetlen élmény volt!

jó látni, hogy nem csak én őrültem meg. Rohantam fel-alá és ordítottam, mintha valami kiakarna szabadulni belőlem. Felejthetetlen érzés. Én kisebb társaságban voltam, de senki nem tudta, hogy most ki kinek a nyakába ugorjon végül az erkélyen ordibálva egymás hegyén hátán valahogy összekapartuk magunkat.

Az más tészta, hogy 2 hónapig a szomszédok csúnyán néztek rám, de le se szarom őket

(edit: mi is leszaggattuk a szekrényem ajtaját )

Én Ramos fejesénél már álltam az ágy mellett, aztán kirohantam a szobából, majd visszatérve megpusziltam a tévét

Én egy étterem/pizzériában néztem 2-3 realossal,meg volt egy barcás is,vagy kettő. Alapvetően a második félidőben végig álltam,és járkáltam,közben ittam,mint akinek az élete a tét,a reakcióm? Hagyjuk..... beszéljünk másról,mert az nem volt normális.

Én kocsmában néztem a csapattársakkal, mert akkor jöttünk haza bajnokiról. Végig ùgy ültem mint egy depressziós, de a gólnál ordítva rohantam ki az utcára és örjöngtem mint akinek elgurult a gyógyszere. Aztán már belegendoltam, hogy ha akkor valaki el ment volna a kocsma előtt azt letakarítottam volna mint a szart kb...
Aztán mentem be inni, mert a madridista haverral ùgy szoktunk meccset nézni, hogy minden gólnál iszunk egy curkát. Szerencsére utána már nem győztünk inni.

Realista24 írta:En majdnem osszeestem, aztan nem tudom kinek a nyakába ugrottam es az en nyakamba ki ugrott
Es csak röhögtem azokon akik mar elmentek a stadionból.

Nem is tudtam, hogy volt közvetítés a Panchoban.

En majdnem osszeestem, aztan nem tudom kinek a nyakába ugrottam es az en nyakamba ki ugrott
Es csak röhögtem azokon akik mar elmentek a stadionból.

én csak eleresztettem egy flegma "én megmondtam"-ot
#therewillbehaters
:Đ

bennem csak az volt végig, hogy na most, na most... aztán jött Ramos én meg hátra dőltem a fotelben és azt gondoltam, hogy legalább a haverok nem basztatnak, azért mert egy ilyen tróger kis csapattól kikaptunk a döntőben #likeaboss

én a 60. perctől kezdve tapsoltam üvöltöztem, szóval a 92. percre már erősen fájt a torkom és a kezem, de még a szöglet előtt is ordítottam... aztán meg leszakadt a csillár ahogy felugrottam a fotelből

én fapofával végig néztem a bdsrstnt

Én a mély depresszióból felugrottam és rohangáltam meg csapkodtam mindent a szobámban, mint egy idióta