11 évesen kezdett el érdekelni a foci, a 2002-es vb brazil meccsei voltak az első meccsek, amiket az elejétől a végéig néztem, és lekötöttek. Természetesen Ronaldo miatt volt ez, az elején rajta kivűl azt sem tudtam kik vannak a pályán, aztán a torna végére persze már az egész brazil csapatot tudtam betéve. A Brazília - Anglia miatt az évzáró közepén fogtam magam, és hazasétáltam meccset nézni.

Miatta szurkolok a Real Madridnak. Ha nincs R9 sosem követem a focit.
Aztán idővel ez elfelejtődött. Teltek az évek, játékosok jöttek-mentek, sztárok jöttek-mentek, eredmények jöttek-mentek. Szinte elfelejtettem, hogy miért kezdtem el követni a focit. Átalakultam, szakértőnek sosem tartottam magam, de a szurkolás érzése nagyon bejött az évek során, ezért én már évek óta olyan szurkolónak tartom magam, aki nem a sportágat szereti, hanem a csapatot. Csak az eredmények számítanak. Azt hittem én nem értek annyira a focihoz, hogy meg tudjam látni a szépségét.
De most véletlenül megnéztem egy Fenoméno videót, aztán még egyet, és még egyet. Most jöttem rá, h nem én nem látom a foci szépségét, hanem már nem szép a foci.

Pedig sosem voltam az a kesergős fajta, de most hirtelen nem is tudom, mi értelme van mostanában focit nézni. Nem olyan a játék, mint 2002-ben volt na. Vagy csak öregszem.
(na persze nem csak a játék képe nem lesz már olyan, mint amikor megszerettem, hanem olyan játékos sem lesz több, mint Ronaldo, ezzel tisztában vagyok)