a párharc első meccse előtt egyértelműen azt mondtam, h igen tovább kell jutnunk. egyrészt kell minden kupa, másrészt erőt kell demonstrálni, harmadrészt presztízs ez az atletico ellen és lélektanilag is fontos.
a mecccs után pedig teljesen megváltozott a véleményem és amellett voltam, h mostmár hagyjuk a faszomba a kupát. ha a későbbiekben egy kupamenetelés beáldozása egy esetleges bajnoki cím és bl győzelemhez vezet akkor megérte/megéri.
viszont a tegnapi barca - atletico után mostmár végképp fogalmam sincs mi lenne a jó. most megint úgy érzem, h dacból jó lenne őket megverni (mikor is tettük utoljára a bl döntőt leszámítva?). jó lenne odabaszni nekik egy kegyetlent, illetve megmutatni, h a real madrid is képes hasonlóra. hát ne basszanak már fel, h képtelenek vagyunk megverni még odahaza is őket. aztán megiszok egy kávét és belegondolok, h hiányzik még aztán 2 el clasico? mikor a pad így is rövid? (ráadásul azt álmodtam, h kroos zalagszakadást szenvedett..
) megér annyit? nemtudom. vhogy más érzéssel töltene el, ha a barca-atletico nyírná még egymást a következő 2 hétben hétközben, a bajnoki meccsek között..
de ki az, aki egy atletico ellen ennyi nyelés után nem annak szurkol, h csapjuk meg őket, mint az atom? ki az aki örülne egy kiesésnek? (megintcsak mondom, egy atletico ellen?)
úgy,h aztmondom legyen 3:0 és tánc
