Mindenképp fantasyt akartam hozni, dacára annak, hogy egyszerűen nem tud megfogni a műfaj, konkrétan a Gyűrűkúrát sem tudom elviselni, pedig nagyon próbáltam megszeretni (a könyvet is). Nézegettem sok listát, kihúztam azokat amikben sárkányok és/vagy tündék vannak, és a maradék kb 8 filmből szemezgettem.
Végigszenvedtem a Valéria és a csodák hetét (Ti ne tegyétek), elkezdtem a Sötét kristályt de izzadtam rajta. Elkezdtem gondolkodni, hogy legyilkoljam-e a kört egy jó Jodorowsky-val (Holy mountain), vagy rápróbáljak, hogy más is olyan fogyatékos-e, mint Remy, aki nem látta gyerekkorában a Végtelen történetet... esetleg a Beetlejuice, de azt egyrészt gyerekkoromban láttam, másrészt Burtönt elvből nem ajánlok. Az Ördöggerinc inkább horror, a Faun meg nagyon adja magát és elég mainstream. Aztán kb a semmiből falhoz vágott ajánlásom tárgya, nem is volt kérdés. Inkább dráma ez, fantasy elemekkel és animációs betétekkel fűszerezve, szerintem tökéletes, fogyasztható, de mégis maradandó és koherens és egyensúlyban lévő keverék.
Sok mindent nem fűznék hozzá, majd az értékelések kapcsán, kíváncsi vagyok, kit mennyire kap el. Engem nagyon durván,
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!konkrétan én is olyan gyerek voltam sokáig, mint Conor: az élete elől kicsit menekülő, iskolában helyét nem találó, megállás nélkül rajzoló és álmodozó, semmi mással nem foglalkozó, magányában magának barátokat és nem létező életszitukat kitaláló és átélő gyerek, akinek bár szerencsére nem ilyen drasztikus okból, és Conornál pár évvel később, de így is hamar fel kellett nőnie családi okok miatt.
Kissé szentimentális, jó értelemben véve amerikai a film, tudjuk a végét előre, de így is kurvára rétegzett és működik - minden hibáját meg tudom bocsátani: a Hachi óta nem sírtam el magam filmen, és az is kb 14 éve volt. Lehet a gyerek miatt vagyok érzelgősebb, de az utolsó 10-12 percet vissza kellett néznem, mert nem láttam a könnyektől.
Természetesen csak eredeti nyelven ajánlom, Liam Neesont bűn máshogy hallgatni. Külön felhívnám a figyelmet Lewis MacDougall hihetetlenül érett játékára, ha összegyúrnánk random 5 Jászai-díjas színész”zseninket”, nem tudná ezt ilyen hitelességgel és erővel lehozni.
Remélem kevesen láttátok! Én hallani sem hallottam róla soha, meg is lepődtem.
A monster calls
- hogy láthattam kedvenc argentin színészemet, Ricardo Darínt, aki mindig hiteles és teljesen átadja a vásznon az adott karaktereket számunkra! Az ő játéka és az amúgy érdekes történet miatt nálam e film 6,5/10
Cserebe majd egyben nezem Rudival. 
