Aviátor
Először is: jó film. Másodszor: irgalmatlanul hosszú, majdnem három órás.
Scorsese ismét megcsinálta, nem is csoda, hogy díjak és jelölések tömegét nyerte az alkotás. Érdekes karakert ábrázol a film, és a biográfiák általában jól szoktak sikerülni, ilyen rendezővel pedig garantált a siker.
A forgatókönyv rendben volt, kissé részletesebb korrajzot be lehetett volna iktatni, a játékidő elbírta volna. A karakterek jól kidolgozottak, jelen van egy-két jelenet erejéig a szolid humor (Hepburn családjánál a vacsora), a drámát sem viszik mélyre, bár a néző kellő átélésel akár könnyezhet is a film harmadik harmadának elején.
Rendkívül motivál a film, habár egy milliomos dzsentliről szól a film (enyhe túlzással), de még is ő maga világít rá, hogy :
a pénz önöket nem érdekli, mert mindig is volt, vagy valami hasonló. Scorsese sok hollywoody alakkal ellentétben jobb oldali gondolkodású (biztos forrásom nincs rá), és ez jelen esetben virít a filmvásznon is, ezt nem kritikaként mondom. Helyén kezeli a gazdag ember alakját, aki a tudomány és a technika fejlődéséért hajlandó kockázatos, vagyonát is veszélyeztető projekteket kezd el. Valahogy így kellene, de térjek vissza a darabra.
A színészi játék nagyon jó, de ez nem meglepő. Di Caprio cipeli a filmet, a 170 percből szinte mindegyik másodpercben jelen van, még sem kapott Oscar szobrot, pedig jelölt volt. (végül Jamie Foxx kapta Ray szerepéért). Sztárok tömege van jelen a filmen: Cate Blanchett,Kate Beckinsale, akik egy-egy hollywoody csillagot, Katharine Hepburnt és Ava Gardnert alakítják, szinte megszólalásig hasonlítva rájuk, John C. Riley sokoldalúságát ismét bizonyítja, Alan Alda is Oscar-jelölt volt legjobb mellékszereplő kategóriában, Alec Baldwin nem túl szimpatikus karaktert hoz le, míg Jude Law egy rövid ideig van vásznon, de akkor viszont fenomenális.
Szeretném megnézni Howard Hughes két rendezését,
A pokol angyalait és
A törvényenkívülit is, majd valamikor.
Innovációi
Betegség, amiben szenvedett
Jó volt arra a film, hogy egy eddig általam nem ismert alak életörténetét megismerjem, és tovább szélesítjem a filmes tudásomat. Egyre inkább meggyőződésem, hogy Scorsese a filmtörténet legnagyobbjai között szerepel. Mesteri volt az, ahogy (utánaolvasva) a rendező, illetve az operatőr,
a hagyományos világítási és díszletezési módszerek és a digitális technológia kombinálásával a Hughes korabeli filmek képi világát idézi.
Scorseseben ismét nem csalódtam, 7,5/10