Amerika kapitány - A tél katonája előzetes. Nem rossz. A Bosszúállókból őt bírtam a legjobban, remélem jó lesz a folytatás.
Szupercella
Az idei év nem úgy alakult a két legendának, ahogy ők szerették volna. Sly nagyot bukott a Fejlövés című filmjével, valamint Arnold sem robbantott a jegypénztáraknál az Erőnek erejével. Ezek után sokan úgy gondolták, hogy az ő idejük lejárt a filmvásznon és jobban tennék, ha visszavonulnának, és a hasukat süttetnék valamelyik tengerparton, ahelyett, hogy újra és újra bohócot csinálnának magukból. Szerencsére a két gigász nem így gondolta, és egymás mellé álltak, hogy egyesített erővel induljanak el a siker útján.
Ray munkája, hogy börtönökből szökjön meg, és ezáltal letesztelje, hogy az adott létesítmény biztonságos-e. Egyszer azonban, egy, a megszokottnál jóval nehezebb munkát bíznak rá, és meg kell szöknie egy olyan szupertitkos börtönből, mely az ő tervei alapján készült. A hely létezéséről semmit nem tud, és a kapcsolatait is elvágják tőle, hogy teljes mértékben magára maradjon. Egyetlen egy társban bízhat, egy bizonyos Rottmayerben…
A 80-as évek óta vártuk azt az alkalmat, hogy Rocky és Conan egymásnak feszüljön és kő kövön ne maradjon. Az idei évben Mikael Håfströmnek hála elérkezett ez a várva várt pillanat, ám nem abban a tálalásban, mint ahogy azt az álmainkban reméltük volna. Talán ez már nem is baj, mert megkéstek ők már azzal, hogy úgy muzsikáljanak egymás mellett, mint a 80-as években külön-külön, de azért így sem rossz. A pénztáraknál sajnos ismét elhasaltak, de a Szupercella jóval ütősebbre sikeredett, mint az ezt megelőző filmjeik.
Az első fél óra elteltével úgy tűnt, hogy most sem sikerül az áttörés és ismét egy olyan filmet hoznak el nekünk, amit egyszer ugyan meg lehet nézni, de semmi több. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint 50 Cent jelenléte, aki egy számítógépzsenit alakít. Hogy mi??? Igen, jól hallottátok, de szerencsére teljesen jelentéktelen az ő szerepe így nem kell sokáig csodálkoznunk rajta. No, tehát eltelt az első fél óra és beleugrottunk a mélyvízbe. Sly és Arnie egymásra találtak és elkezdtek haverkodni. A haverkodásból az lett, hogy jött néhány egysoros, és izomszag. De mindezt úgy, hogy nem estek át a paródia kategóriájába. A szupercella a vártnál jóval komolyabb mű lett végül, és bár a faék egyszerű story ugyan megvolt, mert minden egyes lépésüket már jóval előbb tudtuk, mint maga a főszereplők. Ugyanakkor így is tudtak meglepetést okozni a számunkra. Nyilván nem Nolan-i magasságokban jártunk, de azért ügyesen húzták meg a kisebb csavarokat.
Sablonokat láthattunk sablonok hátán, de én úgy gondolom, ha az ezerszer látott elemeket ügyesen rakosgatják egymás mellé, akkor baj nem lehet belőle (főleg, ha egy Jim Caviezel és Vinnie Jones is feltűnik). Az egész film felépítése olyan, mint amikor egy öreg motorunkat szeretnénk beindítani. Leporoljuk, majd berúgjuk, és bár az elején köhécsel egy kicsit, de amikor elkapja a fonalat, akkor bizony rádöbbenünk, hogy ez a nagy visszatérés ideje, és az öreg motor személyében egy olyan csillagot látunk ismét fényleni, mint Arnold Schwarzenegger.
A Szupercella megidézi a régi időket, de közben keveredik a mai társadalom számára elfogadható komolysággal is, így a végeredmény kielégítően hat mindenki számára. Stallone és Arnie jól működtek együtt, és ez a film a bizonyíték arra, hogy kettejük között mára már minden rendben. Ez az ő filmjük, és róluk szól, és mi eközben remekül szórakozhatunk. Csak így tovább!
8/10
úgy nyilatkozol a DC-ről, hogy nem is láttad a legjobb filmeket? Se Batman, se Superman, (gondolom még a Reeve félét sem) se Watchmen...
The Conjuring is adta moziban.
