Re: Mozi, filmek
Elküldve: 2013. december 23., hétfő 19:44
Reszkessetek, betörők!
Tartsd meg az aprót, te mocskos állat! – Hangzott el a filmben ez a mondat, mikor Kevin a Szennyes lelkű angyalok című filmet nézte. Az évek során már szállóigévé vált ez a kijelentés, és hát nem is csoda, ha megnézzük, hogy mekkora rajongás övezi a Reszkessetek, betörőket.
Kevin szülei egy nagy karácsonyi partyra készülnek Párizsban. Az utazás előtt a házban óriási felfordulás van, és a szülők azt sem tudják, hogy hol áll a fejük. Miután végeztek a vacsorával, mindenki elmegy aludni, hogy kipihenten mehessenek el másnap a repülőtérre, ám az óra nem csörög. A kalamajka közepette Kevint otthon felejtik, akire nem tervezett felelősség hárul. A házat meg kell védeni a betörőktől!!!
Úgy tartja a mondás, hogy nincs Karácsony a Reszkessetek, betörők! nélkül! Ebben van is valami, hiszen Chris Colombus és John Hughes mesterien kivitelezett vígjátéka oly annyira vált az ünnepi program alapvető részévé, mint a halászlé, a töltött káposzta vagy a bejgli.
No, de vajon miért lett ennyire sikeres ez a film? Miért imádja mindenki, és miért kell minden évben megnézni? A válasz egyszerű: Mindenki a legjobbat akarta kihozni magából, és az alázatos munka meghozta a gyümölcsét. Gondoljunk csak John Williams mesterien komponált soundtrack-jére, vagy a rendező-író páros munkájára, illetve a felejthetetlen hangulatra, valamint a színészi játékra. Utóbbi talán a legtökéletesebb volt az egész filmben.
Robert De Niro visszautasította Harry szerepét, és talán ez a döntése a lehető legjobb volt, amit akkoriban meghozott. Na, nem mintha rossz lett volna a szerepben, de kétlem, hogy Joe Pescit űberelni tudta volna. Pesci a Nagymenőkben megmutatta, hogy a színészi kvalitása megkérdőjelezhetetlen, és a rosszfiú szerepében nagyszerűen teljesít. Párja, Daniel Stern élete legjobbját nyújtotta a Reszkessetek, betörők! első két részében. A nem kimondottan sikeres karrierjében ez volt a csúcs, és az biztos, ha csak ebben szerepelt volna, a nevét akkor is megjegyezték volna örökre. Ám ők is csak azért tudtak sikeresek lenni, mert volt egy párjuk, egy ellenfelük, akit Kevinnek, azaz Macaulay Culkin-nak hívtak. Szerencsétlen kisgyerek annyira jól játszott, hogy a világhírnév is eljött számára, ám pont ez volt, ami miatt ott tart ma, ahol…
Colombus filmje azért is tudott klasszikussá válni, mert a hangulat segítségével a nézőt hamar a film rabjává tette. Emellett a pofonegyszerű stílusával, a könnyed, de annál hatásosabb humorával, a lehető legtökéletesebb családi filmmé tudott avanzsálni. Mindent összevetve, tehát a Reszkessetek, betörők! a vígjáték műfaj egyik legfényesebben csillogó gyémántja, aminek az értéke akkor mutatkozik meg igazán, amikor leülünk elé, és elkezdjük nézni. 10/10
Tartsd meg az aprót, te mocskos állat! – Hangzott el a filmben ez a mondat, mikor Kevin a Szennyes lelkű angyalok című filmet nézte. Az évek során már szállóigévé vált ez a kijelentés, és hát nem is csoda, ha megnézzük, hogy mekkora rajongás övezi a Reszkessetek, betörőket.
Kevin szülei egy nagy karácsonyi partyra készülnek Párizsban. Az utazás előtt a házban óriási felfordulás van, és a szülők azt sem tudják, hogy hol áll a fejük. Miután végeztek a vacsorával, mindenki elmegy aludni, hogy kipihenten mehessenek el másnap a repülőtérre, ám az óra nem csörög. A kalamajka közepette Kevint otthon felejtik, akire nem tervezett felelősség hárul. A házat meg kell védeni a betörőktől!!!
Úgy tartja a mondás, hogy nincs Karácsony a Reszkessetek, betörők! nélkül! Ebben van is valami, hiszen Chris Colombus és John Hughes mesterien kivitelezett vígjátéka oly annyira vált az ünnepi program alapvető részévé, mint a halászlé, a töltött káposzta vagy a bejgli.
No, de vajon miért lett ennyire sikeres ez a film? Miért imádja mindenki, és miért kell minden évben megnézni? A válasz egyszerű: Mindenki a legjobbat akarta kihozni magából, és az alázatos munka meghozta a gyümölcsét. Gondoljunk csak John Williams mesterien komponált soundtrack-jére, vagy a rendező-író páros munkájára, illetve a felejthetetlen hangulatra, valamint a színészi játékra. Utóbbi talán a legtökéletesebb volt az egész filmben.
Robert De Niro visszautasította Harry szerepét, és talán ez a döntése a lehető legjobb volt, amit akkoriban meghozott. Na, nem mintha rossz lett volna a szerepben, de kétlem, hogy Joe Pescit űberelni tudta volna. Pesci a Nagymenőkben megmutatta, hogy a színészi kvalitása megkérdőjelezhetetlen, és a rosszfiú szerepében nagyszerűen teljesít. Párja, Daniel Stern élete legjobbját nyújtotta a Reszkessetek, betörők! első két részében. A nem kimondottan sikeres karrierjében ez volt a csúcs, és az biztos, ha csak ebben szerepelt volna, a nevét akkor is megjegyezték volna örökre. Ám ők is csak azért tudtak sikeresek lenni, mert volt egy párjuk, egy ellenfelük, akit Kevinnek, azaz Macaulay Culkin-nak hívtak. Szerencsétlen kisgyerek annyira jól játszott, hogy a világhírnév is eljött számára, ám pont ez volt, ami miatt ott tart ma, ahol…
Colombus filmje azért is tudott klasszikussá válni, mert a hangulat segítségével a nézőt hamar a film rabjává tette. Emellett a pofonegyszerű stílusával, a könnyed, de annál hatásosabb humorával, a lehető legtökéletesebb családi filmmé tudott avanzsálni. Mindent összevetve, tehát a Reszkessetek, betörők! a vígjáték műfaj egyik legfényesebben csillogó gyémántja, aminek az értéke akkor mutatkozik meg igazán, amikor leülünk elé, és elkezdjük nézni. 10/10
De a Keatonosok pótolva lesznek, ha már így dicséritek.
A 4 közül amúgy szerintem Kilmer a legjobb színész, csak ő is tényleg nem egy Batman figura.
A film stílusa/minősége szabályozta, hogy ki mennyire tudta jól játszani Batmant. Számomra Bale és Keaton voltak azok, akik a film keretein belül a legtöbbet tudták kihozni a karakterből. 
