Elképesztő amúgy mennyire szét van szakadva az ország. Én az egyetemi haverok/bulik és a meló miatt elég sokat mozgok gazdagabb körökben, ott olyan mintha buborékban élnének, még számomra is megdöbbentő, hogy mennyire nem érzékelnek az átlagos világból semmit a jóba született emberek. A húszas évek közepén szinte már mindenkinek megvolt a kötelező "divatgyerek", új ház, autók, maldív. Most arról nem beszélek, hogy félhavi fizetéseket esznek el a Tokioban, mert az alap.Sehogy:D
ezért lakom még itthon, mondjuk épp most veszünk telket, meg kezdünk építkezni. tudom szégyen, nem szégyen, hogy még itthon lakok, de ahol élek is egy albi 100nál kezdődik, vagy több.
akkor inkább fizetem majd hitelre, plusz szülői segítség.
És akkor van a szomorú valóság, hogy egy átlagembernek vért kell izzadni bármiért. Nekem is volt szülői támogatásom, így a szerencsésebbek közé tartozom. Nem "gazdagok" a szüleim, de egy olyan pályára állítottak, ahol nem kell szenvednem minden nap. Sajnálatos, hogy enélkül nem lehet mit kezdeni az életben. Kitartást neked, remélem minden összejön! Tájékoztass majd minket!
de azzal nyugtatom magamat, hogy MO-n biztos nagy az olcsóság. 
