Pipita írta:
Meséljetek már bővebben Namíbiáról légyszi, mit tud, miért lehet jó ott élni, mit tapasztaltatok, mennyi időt töltöttetek ott, mit csináltatok?
Hosszú lesz, és akkor már kiegészítem a megírt "cikkemmel". Hátha valaki útvonaltervet keres.
15 nap
4650 km
Ha Afrika, akkor nagyjából mindig Kenyára gondol az ember. Mi is oda terveztünk menni első körben, de a covid közbeszólt, szóval végül csak arra jutottunk, hogy jó lesz Namíbia is, és ott is meg fogjuk találni mindazt, amit keresünk egy fekete afrikai országban. Kultúra, állatvilág, természet. Megtaláltuk, sőt…
Az útvonal:
1.nap – Windhoek: Reptérre megérkezés (Ethiopian Airlines), Namibia2Go-sok kijöttek elénk, SIM-kártya intézés (15 euró a 30 napos, 18 GB-s kártya, lefedettség elég jó, nagyjából 90%-ban mindenhol volt net),
Kocsi: Szuzuki Jimny. 2 főre tökéletes, ráadásul 1.4-es guminyomás kell az összes útra, nem kell se felnyomni, se leengedni. 40 literes a tankja, de adnak hozzá egy 20 literes kannát is (valakinél láttam extra 2 kannát is.) Tankolással sosem volt problémánk, a végén már azért öntöttük bele a kannából az üzemanyagot a kocsiba, mert fel kellett használni.
GPS-t, ha kérsz, ingyen adnak.
Üzemanyagárak nagyjából a 20-21,5 namíbiai dollár környékén mozognak jelenleg / liter (benzin). (1 Namíbiai dollár = 21,51 Magyar forint)
2.nap – Keetmanshoop szállás, Quiver Tree Forest.
Belépős a Quiver Tree Forest .
3.nap – Ebéd a Canyon Roadhousnál (nagyon hangulatos hely, jó kajával, benzinkúttal!), Fish River Canyon. A kanyon egyszerűen csak WOW! Világ egyik legnagyobb kanyonja.
Belépős.
4.nap – Maltahöhe szállás. Útközben, még a Canyon Roadhouse előtt egy idősebb bácsi által üzemeltetett, kicsi, de hangulatos kávézóban, a Canyon Farm Yard-nál (3 km-en belül ki van táblázva, hogy kávé, almáspite, stb kapható) megálltunk egy kávéra. Érdemes betérni, jó hely, tele van, a látogatók által írt üzenetekkel a kiülős rész.
5.nap – Sesriem, Sossuslvei, Deadvlei, Dune 45, Solitaire. Namíbia egyik legszebb része.
6.nap – Swakopmund szállás. A városban sok mindent nem lehet csinálni, de egy fél napos sétára + étteremre bőven jó. A Swakopmund múzeum ajánlott helyszín, illetve van egy szuveníres/régiség kereskedés is. Vannak jó dolgaik, elfogadható áron.
7.nap – Walvis Bay, Sandwich Harbour: Ide a tripadvisoron keresztül foglaltunk túrát, de összességében megérte. Lélegzetelállító látni a sivatagot és az óceánt egy helyen. (adtak a végén egy hidegtálas ebédet is)
8.nap – Spitzkoppe. Egész napos program, gyönyörű táj, sziklamászás, pihenés, barlangrajzok felfedezése.
Belépős a park + rád van bízva, hogy mennyit adsz a busman idegenvezetőnek. A barlangrajzokat csak velük lehet megnézni. (Köszönjük ismét a rongálóknak…)
Első túra: 2 barlangrajz
Második túra: ”Hegymászás” + barlangrajz.
(Érdekesség: A Barbie-film első néhány képsora pont innen van (The Bridge).
9.nap – Cape Cross: Avagy a barátságtalan és büdös fókák helyszíne. Ettől függetlenül óriási élmény ennyi fókát egy helyen látni. (váltóruha ajánlott!) + Uis szállás, Himba Village.
10.nap – Outjo szállás, Otjiwarongo Krokodil Farm: Nagyjából egy 2 órás program, ami itt vár az emberre az éttermi résszel együtt. (Igen, ehetsz krokodilhúst). A belépőért jár egy idegenvezetés, ahol láthatsz pár hónapos (őket meg is lehet fogni), pár éves és idős krokodilokat is.
11.nap – 12.nap – Etosha. Ha bármit is változtathatnék a kalandok során, akkor azt az egyet változtatnám meg, hogy itt legalább 1 éjszakát eltöltsünk a park valamelyik kempinges részén. A ki-be mászkálással túl sok idő elmegy, és miután az állatok javarészt reggel és délután mozognak, így sok élményről lemarad az ember. De ettől függetlenül, nyilván hihetetlen volt látni a vadonélő állatokat, főként az orrszarvút és az elefántcsordákat.
13.nap – Hoba meteorit (Grootfontein felé): A legnagyobb ismert, egy darabból álló meteorit a földön. 66 tonna, 84%-ban vas. Már csak a kinézete is megér egy misét, de ami utána jön, az nagyon sci-fi.
Durván 34-35 fok lehetett aznap, a nap nyilván felmelegítette a földet és a köveket, de a meteorit konkrétan hűvös volt. (nulla árnyék, telibe a napon van). Másrészt, ha felállsz a közepére (csak ott!) és beszélsz, visszhangzik. Brutál nagy élmény. (Igen, fel lehet állni rá, a guide mondja is, hogy hajrá.)
Viszont belépős a helyszín. Nagyjából 1 éve vezették be, ezzel is megelőzve a rongálást és, hogy a turisták kisajátítsák a helyszínt. Ha jól emlékszem 500 n. dollár körül fizettünk 2 főre a belépőért. Ez volt a legdrágább belépő, amit fizettünk Namíbiában.
14.nap – Waterberg: Ami itt kötelező, az a „hegymászás”. Kijelölt túraútvonal van, de itt-ott azért elég szép „kavicsokat” kell megmászni hozzá. Durván 45 perc alatt fel lehet jutni a Waterberg tetejére. A kilátásért megéri megszenvedni.
Belépős a park.
15.nap – Windhoek szállás, szuvenír gyűjtés, kis séta a templom és környékén (itt van a piac is).
Mindenképpen ajánlott programok:
- Quiver Tree Forest:
- Canyon Roadhouse:
- Fish River Canyon:
- Sousslevei:
- Sandwich Harbour (Walvis Bay):
- Spitzkoppe:
- Cape Cross (Útközben Zeila Shipwreck):
- Otjiwarongo (Krokodil Farm):
- Etosha:
- Hoba meteorit:
- Waterberg:
Nagy az ország és nincsenek 3 millióan. Vezetni valami brutál király volt. Nincs nyüzsgés, nem érzed azt a fajta nyomort (mert nyilván megvan), amit több másik afrikai országban megtapasztalhatsz, mert több 10 millióan vannak. A nagyvárosok kulturáltak és tiszták. Az emberek, már akikkel összefutottunk és lehetett váltani pár szót, tök normálisak. Bár turistaként nyilván, ha megjelensz fehérként, a kisgyerekek azt látják benned, hogy egy kétlábon járó ATM vagy, a felnőttekkel nem volt gond.
Rengeteg egykori német vagy holland fehér van kint. Vagy éttermet vagy szállást üzemeltetnek. Angolul beszélnek, de németül is el lehet lenni.
Konyhájuk a németre hajaz. Árban jóval olcsóbb, mint itt a nyugat. Intersparok vannak, szóval úgymond simán európában tudod érezni magad, ha elmész bevásárolni. Megtalálod ugyanazokat a termékeket is. Könnyen elérhető szinte minden, a betonutak konkrétan autópálya minőség. Kártyával 99%-ban mindenhol lehet fizetni.
Elnézve a városokat, azért vannak elég komoly részei is. Családi házak, sorházak, pár szintes kis panelok. Full újépítésüek, korszerűek. Folyamat fejlődik a térség.
Nyilván 2 nagyobb város között megtalálhatóak a konténervárosok, bádogházak és a nyomor is. De nem kell messze menni, hogy hasonlót lássunk, otthon is megvannak a nagyon lepusztult részek. Szellős az ország, így ezekkel igazából max akkor találkozol, ha átutazóban vagy, vagy konkrétan ilyen helyekre akarsz menni. Mi elvittünk egy öreget egy random helyről az útbaeső városkába. Ment vízért. Kiöltözve a botjával kiült az út mellé és várta a fuvart. Vagy felveszi valaki vagy nem. (nagyon sokan így vannak ott, akik nem a városokban laknak) 30 km-t már nem nagyon tudott volna legyalogolni.
A nyugalom szigete. Lenne egy kis földed, rajta egy kempinggel, meg sátrakkal, ami kiadsz, elég jól meglehetne lenni. Nyugat európai nyugdíjból hátradőlve is meglennél. De nyilván ez szubjektív, hogy ki mire vágyik... Rengeteg volt a német nyugdíjas. Turistákból élnek nagyon sokan. Aki vendéglátásba kezd ott, valószínűleg jól elvan.
