Madridom.hu

alexoxladjackoxi írta: Aztán amikor jönnek a dolgok, neki a jók, nekem a rosszak, tényleg lehúz egyre inkább. Eleged lesz. Biztosan én is sáros vagyok sok mindenben, de azért nem mondanám, hogy az ember csak saját maga alakítja az életét. Bizonyos dolgokban igen, de sok minden másban pedig nem.

Csak te vagy sáros mindenben. És ezt nem rosszból írom.
A klasszikus idézettel jönnék, "Örülj neki, hogy esik az eső, mert ha nem örülsz, akkor is esik."

Ő jobb melóhelyen ül? Több pénzt keres? Jobb a nője? Több a nője? Pedig közben rondább és butább? Khedira VB, EB és BL győztes, most már tudod mit érezhet Messi

Na de komolyra fordítva, valamit ő mégis másképpen csinál, mint amit te. Gyanítom nem látod az életének minden pillanatát. Nem ugyanaz minden ismerősötök. A élet most neki dobál, de megkockáztatom, hogy ezért nem "őt" utálod, hanem magad vagy magadat jobban, csak rá vetíted ki. Mert miért nem te vagy az ő helyében és fordítva?!

Legyen célod, ami nem az, hogy olyan akarok lenni, mint a barátod, már ha egyáltalán barátok vagytok, mert én amit írsz, bocs, de erősen megkérdőjelezem.

Konkrétumot nem írtál, viszont súroltál két témát:
Jobb a nője? Mi akadályoz meg, hogy keress?
Jobb a melója? Több a fizuja? Mi akadályoz meg abban, hogy válts?

Ez a kettő már ad is neked célt, hogy ne önsajnálattal töltsd a napjaidat, hanem cselekvésre késztesd magad. Mehetsz szakemberhez, ahogy írták, sokaknak segít, de az is csak akkor, ha fejben át tudsz állni, ahhoz pedig szerintem nem feltétlen kell külső szakember, inkább önismeret/önfejlesztés.

De lehet elég lenne egyszer őszintén beszélnetek egymással a haveroddal.

Szabó Pétert hallgattam egyszer egy pszichiáterrel és elég korrekt beszélgetés volt.

Mindenesetre ez a frusztráció annak is az eredménye, hogy nem tudod kezelni az érzéseidet. Érdemes legalább egy relaxációs gyakorlatot elsajátítani. A társadalmunk nagy része beszükült tudattal éli az életét. Azaz ha megfigyeled saját magad akkor azt veszed észre, hogy állandóan csak gondolkodsz. Pörög valamin az agyad. Ha megpróbálsz az itt és mostban lenni és megfigyelni magad vagy a környezeted akkor pár másodperc után azt veszed észre, hogy megint gondolkodsz.

Ilyen frusztrációs, szorongós helyzetben pl kezdj el szépen lélegezni és figyeld a légzésed vagy a negatív gondolataid vidd pozitív felé.
A pszichológiában erre a helyzetre van egy személyiségtipus is. Aki bebeszélteti veled, hogy máshoz mérd saját magad. Ne tedd. Mindig magad legyen a mérvadó és sose eröltesd azt amit elakarsz érni. Amit igazán akarsz annak természetesnek kell jönnie. Érdemes hálanaplót is írni, hogy miért vagy hálás az életben és miket szeretnél még elérni. Ha ezt állandósítod, akkor beépül a tudatodba (szintén pszicohlógiai tény. A kognitív terápia lényegében erre épül)

Rengeteg jó önfejlesztő könyv van ami segít a negatív belsőpárbeszéd, téves meggyőződések, önbecsülés fejlesztésében.

Kercsó írta: szombat reggel valaki beqrta az autóm ablakát a belvárosban. semmit nem vitt el, pedig még a hátsó ülést is ledöntötte a fszkalap. a rendőrség kijött, de nulla helyszíneléssel el is mentek egy 20 perc után, mivel "csak" rongálás volt. pedig kamera is van bőven a környéken...

volt már valakinek hasonló tapasztalata? érdemes bolygatni az ügyet? vagy ne álmodozzak.

És, amikor én a rendőröket szidtam, mg nekem is támadtak páran

Nem fognak semmit csinálni, komolyabb dolgokban sem mozdulnak, kivéve, ha az ő kocsijuk üvegét baszarintották volna be.

Halfkey írta: A legtöbb elmélet szerint a boldogság az elvárások és a valóság közötti kapcsolatból fakad. Ha magasak az elvárások és nem teljesül, elégedetlen az ember, akárnilyen jó vagy rossz is a szint. A probléma ezesetben szerintem az, hogy az õ sikerei megemelik a te saját magaddal szemben támasztott elvárásaid (ha neki ennyi melóval sikerül ez meg az, akkor nekem arányosan kellene lennie). Ez egyébként a közösségi médiák egyik nagy problémája is: nyilván a jó dolgokat osztja meg az ember mindig, nem a rosszakat. Találkozókon, a neten azt látod mindenkinek milyen faszán összejön minden, neked meg pont nem. Ez csak elszomorít, és ahogy írták bekerülhetsz egy negatív visszacsatolási hullámba ahol be is vonzod a szart.

Ez.

Santi írta: Ez depresszió, nem vagy te seggfej, annak ellenére, hogy azt mondod magadról (ez is a depresszió jele, önértékelési zavar stb.) keress szakembert, nem szégyen, csak ne ilyen szabópétereket.

És ez.

Voltam hasonló helyzetben, bár nekem a szakember nem segített, én mindenképp adnék neki egy esélyt, mert sokaknak igen.

Ami engem ebből kirángatott az:

1. Nem árt, ha tudnak róla a barátaid, és pontosan kommunikálod feléjük, hogy mi az ami segít, mi az ami nem. Nagyon sokat hozzá tudnak tenni, de elvenni is, ha nem tudják mit érdemes/nem érdemes csinálniuk ebben a helyzetben.

2. Ahogy írta valaki lent, nézd meg, mi az a terület, ahol fejlődhetsz, amiben szeretnél fejlődni. Legyen az az, hogy lemész a konditerembe, sportolsz, megtanulsz jól főzni, nyelvet tanulsz vagy fejleszted valami olyan tudásod, ami később mondjuk a karriered során hasznos lehet. Először nem lesz egyszerű, mert ilyenkor én pl. kevésbé voltam befogadó, de megéri. Jobban fogod érezni magad tőle.

3. Adj magadnak időt. Lehet hogy a környezetedben mindenki előrébb tart, de lehet hogy ez csak azért van, mert olyan emberek vannak a környezetedben. Az nem rossz, ha sikeres emberekhez hasonlítod magad, mert motiválhat, de azért vedd figyelembe, hogy nincs két egyforma életpálya. Semmiről nem maradtál le.

Egyébként pedig lesz jobb. Lehet hogy előtte rosszabb is még de tényleg lesz jobb.

szombat reggel valaki beqrta az autóm ablakát a belvárosban. semmit nem vitt el, pedig még a hátsó ülést is ledöntötte a fszkalap. a rendőrség kijött, de nulla helyszíneléssel el is mentek egy 20 perc után, mivel "csak" rongálás volt. pedig kamera is van bőven a környéken...

volt már valakinek hasonló tapasztalata? érdemes bolygatni az ügyet? vagy ne álmodozzak.

alexoxladjackoxi írta: de azért nem mondanám, hogy az ember csak saját maga alakítja az életét. Bizonyos dolgokban igen, de sok minden másban pedig nem.

Hát akkor mégis ki a fene alakítja az életed?
Bekorlátozhatod magadat, hogy te függsz ettől meg attól de azzal nem leszel beljebb.

Persze, mindenki mást hoz otthonról meg valakinek tényleg nagyon rossz körülményekkel kell megbirkóznia gyerekkorában és a nulláról jönnie, de onnan is már erre rengeteg ember megcsinálta a dolgait, nem lehetetlen.

Csak rajtad múlik minden, minden egyéb szöveg csak bemagyarázás és a saját magad egójának a nyugtatása, hogy te amúgy se lennél sokkal többre képes és csak a véletlenek meg a körülmények áldozata vagy, azért tartasz ott ahol, pedig mindenről csak te tehetsz és sokkal előrébb is tarthatnál, ahogy hátrébb is.


Halfkey kommentjét egy az egyben adom.

A legtöbb elmélet szerint a boldogság az elvárások és a valóság közötti kapcsolatból fakad. Ha magasak az elvárások és nem teljesül, elégedetlen az ember, akárnilyen jó vagy rossz is a szint. A probléma ezesetben szerintem az, hogy az õ sikerei megemelik a te saját magaddal szemben támasztott elvárásaid (ha neki ennyi melóval sikerül ez meg az, akkor nekem arányosan kellene lennie). Ez egyébként a közösségi médiák egyik nagy problémája is: nyilván a jó dolgokat osztja meg az ember mindig, nem a rosszakat. Találkozókon, a neten azt látod mindenkinek milyen faszán összejön minden, neked meg pont nem. Ez csak elszomorít, és ahogy írták bekerülhetsz egy negatív visszacsatolási hullámba ahol be is vonzod a szart.

Ami szerintem ilyenkor megoldás, hogy lépj egy lépést hátra. Igen, a szerencsés emberek által megosztott legjobb pillanataikhoz képest lehet nem állok jól. De jobban állok-e mint a hasoncipõben járók nagy a világob? Valószínūleg a válasz igen. Ha nem, miért gondolom hogy nem? Mi az amit még el szeretnék érni? Ha megvan hogy mi az a fõ dolog ami zavar, amin változtatni akarsz, akkor el kell kezdeni tervezni hogy fogsz ezen változtatni. Ha van reális célod, és minden nap teszel is érte, az meg fog valósulni. Csak magunknak szabunk akadályokat, és ez nem egy Coelho idézet. Ha konkretizálod a mit szeretnél elérnit, szívesen kifejtem tovább mire gondolok.

Ez depresszió, nem vagy te seggfej, annak ellenére, hogy azt mondod magadról (ez is a depresszió jele, önértékelési zavar stb.) keress szakembert, nem szégyen, csak ne ilyen szabópétereket.

Megszellőztettem neki, de igazából nem kell, mert a csávó pont, hogy hasonló karakter, mint én, és amikor fordított volt a helyzet (messze nem ennyire, inkább fogalmazzunk úgy, hogy voltak jó dolgok, de még csak kilátásban, aztán hagyjuk...), ő is hasonlóan viselkedett. Szóval tudja ő szerintem, hogy mi a dörgés.

ferni: Köszi neked is, hogy vetted a fáradtságot, és ilyen hosszan válaszoltál. Nem tudom miért vagyok ilyen, valahogy az ember egy idő után már kezd hitehagyottá válni, és már kevésbé hiszel a pozitív gondolkodásmódban. Aztán amikor jönnek a dolgok, neki a jók, nekem a rosszak, tényleg lehúz egyre inkább. Eleged lesz. Biztosan én is sáros vagyok sok mindenben, de azért nem mondanám, hogy az ember csak saját maga alakítja az életét. Bizonyos dolgokban igen, de sok minden másban pedig nem.

h3x0r: Köszi neked is. Jó felé kapizsgálsz egyébként, nőügyek, karrier... Úgy maga a pénz nem kifejezetten érdekel, nem abban láttam a boldogságot. Viszont ezt nem akarom, hogy őt majmoljam, mármint, hogy az motiváljon, amit ő elért. Mert épp ez az basszus, hogy féléve még semmivel nem járt előttem, aztán meg hirtelen olyan dolgok történnek vele, hogy csak kapkodom a fejem. Konkrétumokba nem mennék bele.

alexoxladjackoxi írta:

Realista24 írta: De miért frusztrál az, hogy neki éppen jobb? Szimplán csak zavar? Vagy előled vett el valami lehetőséget?

Nincs szó ilyenről, hogy elvett volna előlem bármit is. Egyszerűen zavar, sőt néha már-már dühít is, hogy milyen szinten van mázlija mostanában, nekem meg kb. pont az ellentettje. De mondom, ő sem tett többet bizonyos dolgokért, és mégis... És mi a garancia, hogy ez később fordulni fog? Semmi, egyáltalán semmi. Azt is tudom, hogy ez gáz, de ez tényleg belülről jön basszus, én nem tudom befolyásolni vagy irányítani az érzéseimet, maximum elnyomni vagy elmondani. Nem is tudom melyik a jobb. Egyik sem igazán. És az a baj, hogy eléggé nehezemre esik már jó képet vágni mindenhez.

Teged nem az zavar, hogy az o elete jol alakul, hanem hogy itt vagy a 20-as eveid kozepe - maximum vege fele, es a te eleted semerre se tart, legyen szo baratnorol vagy epp munkarol. Legalabbis en igy ertelmezem. Mindenkinel vannak ilyen melypontok, amikor valahogy semmi nem jon ossze. Ha kozben meg masnal latod, hogy ezek jol alakulnak, nyilvan orulsz nekik, de ugyanakkor meg duplan lehuzhat. Mi a garancia arra, hogy ez fordulni fog? Semmi. De miert ne fordulhatna? Ne ugy gondolj ra, hogy alig birsz jo kepet vagni, hanem hasznald motivacionak, hogy ezt akarod te is elerni, meg ha 3x annyit is kell erte dolgozz, mint a masiknak. Vagy epp 3x annyi ideig tart majd elerni. Kiveve ha az Arsenallal akarsz valamit, azt engedd el.

Peldaul az egyik baratom 38 eves, hetvegen volt az eskuvoje, nagyjabol 2 eve talalkozott a mostmar felesegevel.

Hát érdekes a hozzáállásod, eszembe nem jutna, hogy irigykedjek az egyik legjobb barátomra, bármi is történne vele, kifejezetten örülnék neki, hogy boldog és jól megy neki minden.

Ha beleragadsz ebbe a véletlenül neki van szerencséje dologba és ezzel megmagyarázod ez megint csak egy borzasztó dolog amit tehetsz.

Valamiért neki jobban dob, mint neked, lehet köze van ehhez az elbaszott gondolkodásmódodhoz is, amit itt leírtál, mert én a véletlenekbe meg a szerencsébe nem hiszek hosszútávon.

Pozitív gondolatoknak teremtő ereje van, ha elképzeled, hogy te ezt meg ezt megcsinálod és teszel is érte sikerülni fog, de ha csak a szarságot tömöd magadba meg nyomatod a negatív szarokat, attól olyan szinten szar lesz minden, hogy arra szavak nincsenek.

Pozitív gondolkodásmód, ennyi a lényeg.

Pluszban még egy gondolat, a jó és a rossz nem létezik külön, ők így egyben vannak csomagként. Ezt el lehet képzelni úgy is, mint azt a yin-yang cuccot.
Egyszer jó, egyszer rossz, viszont ha sose lenne rossz valami a jót se tudnád értékelni soha.

Igen, most kurva szar neked, de ezért nem sajnáltatni kell magadat, meg kell élni ezt, tanulni a hibákból vagy rájönni mik azok, mert valami biztos el van csúszva és törekedni, hogy fokozatosan jó legyen és hidd el a végén kibaszott jó lesz minden. Soha senkinek nincs olyan, hogy csak jó, mindenkinek meg vannak a maga problémái. Problémákon is inkább mosolyogni kell egy jót, nem stresszelni és idegeskedni rajta, mert utána ha azok megszűnnek meg rohadt jó lesz és ezt te tudod előre, hogy jó lesz fixen a legnagyobb szarban is és az előtte lévő sok szar miatt 5ször annyira tudod majd ezt értékelni a végén.

Olvass el pár könyvet a pozitív gondolkodásról, nekem szerencsére nem kellett, édesapám által így lettem felnevelve és hiába szar minden, ha a legkisebb dolgokban is a pozitívat látod meg és nem a szarra koncentrálsz kibaszott boldog életed lesz, annak meg egy pozitív bombának kéne lennie, hogy a legjobb barátodnak mennyire jól megy, nem negatívnak, örülj neki, hogy vannak az életedben olyan emberek, barátaid, akik foglalkoznak veled, meghallgatnak, szeretnek és ez viszont.

Ő tőlük sajnálod? Ha nekem egy barátom a kukás autó végén állna se érdekelne, mert nem azért a barátom, hogy milyen sikeres, ez egy emberi kapcsolat két ember között, minek ide behozni ilyen anyagi dolgokat vagy hogy a karrierjében hol tart? Hogy jönnek ide ilyen dolgok egy barátsághoz? Átéltél már vele egy csomó mindent, a sok közös élmény tart titeket össze, a sok részegen átbulizott vagy átbeszélgetett esték, nem az hogy most neki jó a munkája meg leakasztott egy 10/10es csajt, miközbe neked semmi se jó.
Ezek olyan dolgok, amik nem számítanak egy rendes és igazi barátságban, mert ha lehet te állnál a kukás autó végén őt se érdekelné. Ha jó történik vele neked nagyon boldognak kéne lenned, ha rossz meg segítened kell neki. Ennyi, ne keverj bele ilyen anyagi meg karrier szintű dolgokat egy barátságba, mert nincs köze hozzá és csak megmérgezi és tönkrebassza azt. Gondolkodásmódon változtatnod kell azonnal, mert ha ilyen témában is el van csúszva a dolog, akkor a többi területen is kijönnek a problémák, amik nem jók.

Bármilyen szar dolog is történik veled valami kis hangyafasznyi pozitív vonzata mindig lesz és arra kell gondolni.

Kapsz egy durrdefektet, nem azon kell idegeskedni, hanem hogy de szépek lesznek az új gumik.
Stbstbstb. Próbáld mindig meglátni mindenben a jót és arra koncentrálni, nem a sok szarra.

A másik, hogy ne másokhoz mérd magad, hol kell téged érdekelni, hogy 3-mal arrébb lakó keres havi 2 millát? Neked ettől jobb lesz vagy rosszabb? Csak magaddal foglalkozz ilyen téren, meg ne aszerint élj ki mit gondol rólad, az a lényeg magadról mit gondolsz és az rendbe legyen, de ezt már lentebb kifejtette más is.

Nagyon elcsépelt meg közhelyes dolgoknak hathat, amiket most feljebb leírtam, de csodákra képesek.
Nem lehet 100%ban persze tartani magad ehhez a hozzáálláshoz, de ha már nagy százalékban megy olyan szinten boldogabb és könnyebb lesz az életed arra szavak nincsenek.

A legfontosabb meg, hogy válassz egy új kedvenc futballcsapatot, az Arsenal egy egyenes út a szarba... Ha nekik szurkolnék egész évben depis lennék, akárhogy is állnék hozzá....

alexoxladjackoxi írta:

Realista24 írta: De miért frusztrál az, hogy neki éppen jobb? Szimplán csak zavar? Vagy előled vett el valami lehetőséget?

Nincs szó ilyenről, hogy elvett volna előlem bármit is. Egyszerűen zavar, sőt néha már-már dühít is, hogy milyen szinten van mázlija mostanában, nekem meg kb. pont az ellentettje. De mondom, ő sem tett többet bizonyos dolgokért, és mégis... És mi a garancia, hogy ez később fordulni fog? Semmi, egyáltalán semmi. Azt is tudom, hogy ez gáz, de ez tényleg belülről jön basszus, én nem tudom befolyásolni vagy irányítani az érzéseimet, maximum elnyomni vagy elmondani. Nem is tudom melyik a jobb. Egyik sem igazán. És az a baj, hogy eléggé nehezemre esik már jó képet vágni mindenhez.

Vele beszéltél már?

Realista24 írta: De miért frusztrál az, hogy neki éppen jobb? Szimplán csak zavar? Vagy előled vett el valami lehetőséget?

Nincs szó ilyenről, hogy elvett volna előlem bármit is. Egyszerűen zavar, sőt néha már-már dühít is, hogy milyen szinten van mázlija mostanában, nekem meg kb. pont az ellentettje. De mondom, ő sem tett többet bizonyos dolgokért, és mégis... És mi a garancia, hogy ez később fordulni fog? Semmi, egyáltalán semmi. Azt is tudom, hogy ez gáz, de ez tényleg belülről jön basszus, én nem tudom befolyásolni vagy irányítani az érzéseimet, maximum elnyomni vagy elmondani. Nem is tudom melyik a jobb. Egyik sem igazán. És az a baj, hogy eléggé nehezemre esik már jó képet vágni mindenhez.

De miért frusztrál az, hogy neki éppen jobb? Szimplán csak zavar? Vagy előled vett el valami lehetőséget?

füst írta: Ebből nekem az jön le, hogy önmagaddal vagy elégedetlen az élet valamely területén.
A te szempontodból lényegtelen hogy miként mennek a haverod dolgai.
Nem vagyok életmenedzser, de úgy hiszem hogy önmagad fejlesztésével tudod megszünteti ezt az érzést, a haveri kapcsolat leépítését nem javasolnám, lévén csóri nem tehet semmiről, és ugye neked sem lesz jobb utána.
Azt javasolnám gondold át miben szeretnél fejlődni, mitől lennél boldogabb, és ha megvan, akkor tervezd meg hogyan válhatnál jobbá, aztán usgyi neki. Ha elégedett leszel magaddal, nem fog érdekelni másnak hogy megy a sora.

Na igen, ezért is mondtam, hogy tuti az is befolyásol, hogy nekem meg mostanság nem éppen alakulnak a dolgaim. Csak az a baj, hogy hiába próbálok változtatni bizonyos dolgokon, nem járok sikerrel. Most nem akarom ezt konkrétan kifejteni itt a fórumon, a lényeg, hogy egy idő után belefásul az ember bizonyos dolgokba, abba, hogy hiába próbál tenni bizonyos dolgokért nem úgy alakul semmi. Aztán közben itt a szóban forgó kollega valahol sorstársam is volt, eléggé hasonló cipőben jártunk több mindenben is, aztán az utóbbi időben meg azt veszem, hogy vele sorra jobbnál jobb dolgok történnek, holott rohadtul nem tesz érte többet, mint én. Ráadásul fiatalabb is, mint én, pláne frusztrál.

impossible írta:

alexoxladjackoxi írta: Egy eléggé komoly és kényes témában szeretném kikérni a véleményeteket. Ment már rá irigységre, féltékenységre baráti kapcsolatotok? Nektek mi a véleményetek erről a dologról? Sajnos az én és haverom esetében, én vagyok a suttyóbbik fél, ha értitek, mire gondolok. Most azon kívül lennék kíváncsi, hogy aki nem örül a másik sikerének az nem igazi barát, és hasonló bölcsességek. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy rohadt rossz tulajdonság, de nem én befolyásolom az érzéseimet. Mostanság irtó rosszul élem meg, hogy neki folyamat ad a gép az élet minden terén. Persze nyilván ehhez az én xar passzom is kell, de akkor is. Azzal szoktam nyugtatgatni magam, hogy attól mert vele x vagy y történik végülis nem változik az én életemben semmi, ami valahol igaz, bár részben ezt is lehetne cáfolni.

Ez szerintem attól is függ ahogy Ő prezentálja a dolgokat, ha állandóan az orrod alá dörgöli vagy kérkedik vele mikor láthatóan te szarul éled ezt meg akkor nem feltétlenül csak a te hibád. Amúgy én már azt megtanultam, hogy nagyon örülni és nagyon bánkodni sem szabad semmiért. Kell egy közép utat találni amikor kiegyensúlyozott az ember hangulata és az az igazi. Sorsod meg egyedül csak rajtad múlik sosem érdemes másokat hibáztatni akár mekkora a trutyi, mert abból sose fogsz előrébb jutni.

Nem mondhatnám, hogy kérkedne. Inkább az a gáz, ha én kérem, hogy ne beszéljen bizonyos dolgokról, akkor ő eljátssza azt a kártyát, hogy kinek mondja el, ha nem a legjobb haverjának. Ami valahol érthető, csak közben bennem meg ezzel forgatja a kést kis túlzással.

alexoxladjackoxi írta: Egy eléggé komoly és kényes témában szeretném kikérni a véleményeteket. Ment már rá irigységre, féltékenységre baráti kapcsolatotok? Nektek mi a véleményetek erről a dologról? Sajnos az én és haverom esetében, én vagyok a suttyóbbik fél, ha értitek, mire gondolok. Most azon kívül lennék kíváncsi, hogy aki nem örül a másik sikerének az nem igazi barát, és hasonló bölcsességek. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy rohadt rossz tulajdonság, de nem én befolyásolom az érzéseimet. Mostanság irtó rosszul élem meg, hogy neki folyamat ad a gép az élet minden terén. Persze nyilván ehhez az én xar passzom is kell, de akkor is. Azzal szoktam nyugtatgatni magam, hogy attól mert vele x vagy y történik végülis nem változik az én életemben semmi, ami valahol igaz, bár részben ezt is lehetne cáfolni.

Ez szerintem attól is függ ahogy Ő prezentálja a dolgokat, ha állandóan az orrod alá dörgöli vagy kérkedik vele mikor láthatóan te szarul éled ezt meg akkor nem feltétlenül csak a te hibád. Amúgy én már azt megtanultam, hogy nagyon örülni és nagyon bánkodni sem szabad semmiért. Kell egy közép utat találni amikor kiegyensúlyozott az ember hangulata és az az igazi. Sorsod meg egyedül csak rajtad múlik sosem érdemes másokat hibáztatni akár mekkora a trutyi, mert abból sose fogsz előrébb jutni.

Ebből nekem az jön le, hogy önmagaddal vagy elégedetlen az élet valamely területén.
A te szempontodból lényegtelen hogy miként mennek a haverod dolgai.
Nem vagyok életmenedzser, de úgy hiszem hogy önmagad fejlesztésével tudod megszünteti ezt az érzést, a haveri kapcsolat leépítését nem javasolnám, lévén csóri nem tehet semmiről, és ugye neked sem lesz jobb utána.
Azt javasolnám gondold át miben szeretnél fejlődni, mitől lennél boldogabb, és ha megvan, akkor tervezd meg hogyan válhatnál jobbá, aztán usgyi neki. Ha elégedett leszel magaddal, nem fog érdekelni másnak hogy megy a sora.

Egy eléggé komoly és kényes témában szeretném kikérni a véleményeteket. Ment már rá irigységre, féltékenységre baráti kapcsolatotok? Nektek mi a véleményetek erről a dologról? Sajnos az én és haverom esetében, én vagyok a suttyóbbik fél, ha értitek, mire gondolok. Most azon kívül lennék kíváncsi, hogy aki nem örül a másik sikerének az nem igazi barát, és hasonló bölcsességek. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy rohadt rossz tulajdonság, de nem én befolyásolom az érzéseimet. Mostanság irtó rosszul élem meg, hogy neki folyamat ad a gép az élet minden terén. Persze nyilván ehhez az én xar passzom is kell, de akkor is. Azzal szoktam nyugtatgatni magam, hogy attól mert vele x vagy y történik végülis nem változik az én életemben semmi, ami valahol igaz, bár részben ezt is lehetne cáfolni.

van titkos desztináció a tarsolyotokban? nem akarom elhinni a szallas.hu kínálatát, pedig igazából nagy vágyak nincsenek. (önálló ház vízközelben vagy távol a világtól lehetőleg 4 éjszaka nem 100+k-ért).

eddig a holt-körös volt a mi titkos befutónk, de már minden le van foglalva augusztusra..ja fontos a szép-kártya elfogadás, mert már így is van beragadva összeg a tavalyi évi kihasználatlanság miatt. az augusztus is fix sajnos, de hátha valamelyikőtöknél van valami szuper szállás

Köszönöm szépen a válaszokat!