Madridom.hu

Donát írta: Nem tudom mennyi fórumozónak van már gyerkőc otthon, bár igazából nem csak szülők véleménye érdekel, én is előtte vagyok még. Viszont van a családban több 10 körüli srác, és látom, hogy szinte állandóan nyomják a telefonokat, tableteket, ritkább esetben laptopot, konzolokat. Egyelőre náluk csak a játékok és youtube megy, más nem igazán, közösségi média felületek sem. Elmondásuk alapján a barátaik is hasonlóan nyomják. Tudom, ilyen generáció ez, nem boomerkedni akarok, bár talán mégis, mert aggaszt a jelenség. Szóval mindenki véleménye érdekel. Titeket aggaszt a túlzott kütyüzés, tiltjátok, tiltanátok, előny, hátrány, bármi. Ha nem csak nekem érdekes ez a téma, írjatok!

Szerintem ameddig olyan contentet fogyaszt, ami a korosztalyanak valo es nem kerulhet kapcsolatba olyan emberekkel, akikkel nem kene, addig ezzel nincs baj. A jol beallitott szuloi felugyelet a kulcs.
Amikor gyerek voltam, az volt a divatszoveg, hogy ne nezzen a gyerek TV-t, mikozben en az angoltudasom alapjait a kodolatlanul foghato angol Cartoon Networknek koszonhetem
Egyelore a gyerek tema meg nincs kepben, de szeretnem a gyerekemet koran beavatni a techbe, ahogy anno engem is beavatott apukam/nagypapam.

Dupla D írta:

Donát írta: Nem tudom mennyi fórumozónak van már gyerkőc otthon, bár igazából nem csak szülők véleménye érdekel, én is előtte vagyok még. Viszont van a családban több 10 körüli srác, és látom, hogy szinte állandóan nyomják a telefonokat, tableteket, ritkább esetben laptopot, konzolokat. Egyelőre náluk csak a játékok és youtube megy, más nem igazán, közösségi média felületek sem. Elmondásuk alapján a barátaik is hasonlóan nyomják. Tudom, ilyen generáció ez, nem boomerkedni akarok, bár talán mégis, mert aggaszt a jelenség. Szóval mindenki véleménye érdekel. Titeket aggaszt a túlzott kütyüzés, tiltjátok, tiltanátok, előny, hátrány, bármi. Ha nem csak nekem érdekes ez a téma, írjatok!

10 éves öcsém is ugyanez. Állandóan youtube videók, csak tabletes játékok. Egy meccs nem köti le.

10 éves lesz a fiam.
Az Xbox nem köti le. Havonta egyszer ha nyomunk rajta pár meccset.
Tableten megy a Brawl Starts vagy mi a szar, mellette csapatja a tiktokot, bár meglepő módon onnan néha tanul pár értelmes dolgot is

Hétköznap suli, hazajön, heti öt edzés, péntek a pihenőnapja. Suli után ha megvan a lecke, nyomhatja a tabletet, amíg el nem indulunk, illetve edzés után, ha megjöttünk, fürdés, kaja, pakolás és ha marad idő, még egy kicsit.

Hétvégén csak reggel van ideje szinte, mert próbáljuk úgy szervezni a programot, hogy ne a négy fal között üljön. Ha utazunk, akkor kocsiban néha csapatja, de ott is sokszor mást játszunk.

Szóval, ha tehetné, szerintem nyomná egész nap, bár párszor volt, hogy magától letette Függőnek nem nevezném, mert volt már, hogy elvettem tőle x napra, de kb. leszarta. Még mindig a legnagyobb motiváció az edzés, hála az égnek.

Donát írta: Nem tudom mennyi fórumozónak van már gyerkőc otthon, bár igazából nem csak szülők véleménye érdekel, én is előtte vagyok még. Viszont van a családban több 10 körüli srác, és látom, hogy szinte állandóan nyomják a telefonokat, tableteket, ritkább esetben laptopot, konzolokat. Egyelőre náluk csak a játékok és youtube megy, más nem igazán, közösségi média felületek sem. Elmondásuk alapján a barátaik is hasonlóan nyomják. Tudom, ilyen generáció ez, nem boomerkedni akarok, bár talán mégis, mert aggaszt a jelenség. Szóval mindenki véleménye érdekel. Titeket aggaszt a túlzott kütyüzés, tiltjátok, tiltanátok, előny, hátrány, bármi. Ha nem csak nekem érdekes ez a téma, írjatok!

10 éves öcsém is ugyanez. Állandóan youtube videók, csak tabletes játékok. Egy meccs nem köti le.

Nem tudom mennyi fórumozónak van már gyerkőc otthon, bár igazából nem csak szülők véleménye érdekel, én is előtte vagyok még. Viszont van a családban több 10 körüli srác, és látom, hogy szinte állandóan nyomják a telefonokat, tableteket, ritkább esetben laptopot, konzolokat. Egyelőre náluk csak a játékok és youtube megy, más nem igazán, közösségi média felületek sem. Elmondásuk alapján a barátaik is hasonlóan nyomják. Tudom, ilyen generáció ez, nem boomerkedni akarok, bár talán mégis, mert aggaszt a jelenség. Szóval mindenki véleménye érdekel. Titeket aggaszt a túlzott kütyüzés, tiltjátok, tiltanátok, előny, hátrány, bármi. Ha nem csak nekem érdekes ez a téma, írjatok!

csababarca írta: Sziasztok.
Tipp arra, hogy az oltási igazolást (papir), angolul megszerezzem? Lengyelországba megyünk, védettségi kártyám hiába mutogatom…konzulátus mondta hogy kell angol nyelvű cucc.

Nekem azt mondta a háziorvos hogy tőlük lehet kérni annak, akit ő oltott. Oltopontnál nem tudom hogy van.

csababarca írta: Angliából jött haza mostanában valaki repülővel?
mire kell számítani beléptetésnél?
gondolom az ottani oltást a hajukra kenhetik.

Ismerosomek elozo heten penteken jottek haza Londonbol. Bemutattak az igazolasukat arrol, hogy ket nappal korabban oltast kaptak es atengedtek oket karanten nelkul. Abban nem vagyok biztos, hogy hoztak-e magukkal negativ teszteredemenyt vagy sem.

Nem tudom, ez mennyire altalanos gyakorlat.

Angliából jött haza mostanában valaki repülővel?
mire kell számítani beléptetésnél?
gondolom az ottani oltást a hajukra kenhetik.

Elég megnezni az utolsó öt válaszod. Csak a negatívum árad belőle.
Komoly depresszió gyötör.

Tudnál magadon is segíteni, de önsajnálatba menekülsz.
Keress fel valakit, első körben egy igazi barát is megtenne.

Dr. R24 ingyenes tanácsadásat olvashattatok.
[/quote]

Elhiszem, én nem látom magam kívülről igazából.

csababarca írta: Sziasztok.
Tipp arra, hogy az oltási igazolást (papir), angolul megszerezzem? Lengyelországba megyünk, védettségi kártyám hiába mutogatom…konzulátus mondta hogy kell angol nyelvű cucc.

Ha más nem hivatalos fordítóirodában lefordíttatod. Azt el kell fogadniuk.

alexoxladjackoxi írta:

impossible írta: Ezek a dolgok mindenkinél megvannak, mi is már lassan 1 éve próbálunk elmenni sörözni a haverral, de valami / valakik "asszonyok" általában közbeszólnak, sajnos ahogy az ember öregszik egyre több dolga lesz és egyre kevesebb ideje, 20-as években az ember még annyira nem értékeli ezeket az időket, mindenki később jön rá. Gyerek, munka, házasság, otthoni feladatok, edzés stb. sajnos ez a covid időszak is eléggé sok depressziót szült. Nehéz most a helyzet, de bízzunk benne, hogy hamarosan a szar alábbhagy és minden visszatér a régi kerékvágásba.

Igen, de én a 20-as éveim elején járok... Szó sincs asszonyról meg családról.

Elég megnezni az utolsó öt válaszod. Csak a negatívum árad belőle.
Komoly depresszió gyötör.

Tudnál magadon is segíteni, de önsajnálatba menekülsz.
Keress fel valakit, első körben egy igazi barát is megtenne.

Dr. R24 ingyenes tanácsadásat olvashattatok.

Sziasztok.
Tipp arra, hogy az oltási igazolást (papir), angolul megszerezzem? Lengyelországba megyünk, védettségi kártyám hiába mutogatom…konzulátus mondta hogy kell angol nyelvű cucc.

alexoxladjackoxi írta:

impossible írta: Ezek a dolgok mindenkinél megvannak, mi is már lassan 1 éve próbálunk elmenni sörözni a haverral, de valami / valakik "asszonyok" általában közbeszólnak, sajnos ahogy az ember öregszik egyre több dolga lesz és egyre kevesebb ideje, 20-as években az ember még annyira nem értékeli ezeket az időket, mindenki később jön rá. Gyerek, munka, házasság, otthoni feladatok, edzés stb. sajnos ez a covid időszak is eléggé sok depressziót szült. Nehéz most a helyzet, de bízzunk benne, hogy hamarosan a szar alábbhagy és minden visszatér a régi kerékvágásba.

Igen, de én a 20-as éveim elején járok... Szó sincs asszonyról meg családról.

Maga az érzésre gondoltam, hogy mindenkinél megvannak, hogy nem tudsz elmenni tetszés szerint, csak mindenkinél más az ok-okozat.

impossible írta: Ezek a dolgok mindenkinél megvannak, mi is már lassan 1 éve próbálunk elmenni sörözni a haverral, de valami / valakik "asszonyok" általában közbeszólnak, sajnos ahogy az ember öregszik egyre több dolga lesz és egyre kevesebb ideje, 20-as években az ember még annyira nem értékeli ezeket az időket, mindenki később jön rá. Gyerek, munka, házasság, otthoni feladatok, edzés stb. sajnos ez a covid időszak is eléggé sok depressziót szült. Nehéz most a helyzet, de bízzunk benne, hogy hamarosan a szar alábbhagy és minden visszatér a régi kerékvágásba.

Igen, de én a 20-as éveim elején járok... Szó sincs asszonyról meg családról.

Ezek a dolgok mindenkinél megvannak, mi is már lassan 1 éve próbálunk elmenni sörözni a haverral, de valami / valakik "asszonyok" általában közbeszólnak, sajnos ahogy az ember öregszik egyre több dolga lesz és egyre kevesebb ideje, 20-as években az ember még annyira nem értékeli ezeket az időket, mindenki később jön rá. Gyerek, munka, házasság, otthoni feladatok, edzés stb. sajnos ez a covid időszak is eléggé sok depressziót szült. Nehéz most a helyzet, de bízzunk benne, hogy hamarosan a szar alábbhagy és minden visszatér a régi kerékvágásba.

Marky írta: Nincsen semmi baj veled, az emberek nagy resze ugyanugy megtapasztalja ezeket az erzeseket, de csak kevesen kepesek errol beszelni. Ha mar arra rajottel, hogy van valami gond es errol beszelni is tudsz, akkor lenyegeben a problema nagy reszet mar meg is oldottad, mert a negativ erzesek "nem tudnak blokkolni".
Keress egy szakembert es probald pozitiv dolgokkal korbevenni magadat. Itt a jo ido, vegre nem kell maszkot hordani, lehet talalkozni a baratokkal, a csajok is egyre rovidebb ruhakat hordanak szoval minden adott ahhoz, hogy most megtapasztald az elet derusebb oldalat is.

Mondjuk ja, nálam ez is eléggé gázos, mert nem vagyok nagy társaságember, 2-3 haverom van, de ők meg eléggé antiszociálisak. Covid előtt mindig mentünk iszogatni is pl. a már emlegetettel, de mostanában már nem vevő erre sem annyira. Mint mondtam változott ebben-abban az élete, meg szerintem ő is. Meg ugye azzal a másik 1-2-vel meg nem mindig összeegyeztethető a dolog, nem az van, mint régen, hogy hetente többször is összeültünk akár. Távolság, munka, stb...

Nincsen semmi baj veled, az emberek nagy resze ugyanugy megtapasztalja ezeket az erzeseket, de csak kevesen kepesek errol beszelni. Ha mar arra rajottel, hogy van valami gond es errol beszelni is tudsz, akkor lenyegeben a problema nagy reszet mar meg is oldottad, mert a negativ erzesek "nem tudnak blokkolni".
Keress egy szakembert es probald pozitiv dolgokkal korbevenni magadat. Itt a jo ido, vegre nem kell maszkot hordani, lehet talalkozni a baratokkal, a csajok is egyre rovidebb ruhakat hordanak szoval minden adott ahhoz, hogy most megtapasztald az elet derusebb oldalat is.

Engedd el az Arsenalt is, az sokat javít a közérzeten

Ja és nem vagyok köcsög.

Ebből szavazás lesz sztem.

Santi írta: Ez depresszió, nem vagy te seggfej, annak ellenére, hogy azt mondod magadról (ez is a depresszió jele, önértékelési zavar stb.) keress szakembert, nem szégyen, csak ne ilyen szabópétereket.

Na fasza, most már legalább depis is vagyok.

Azért írtam egyébként, hogy nem mindenről magad döntesz, mert igen itt két téma volt leginkább érintve, súrolva felületesen. Karrier és párkeresés. Előbbiben akadályozhat sok minden, de igen, azt adom, hogy sok kitartással és alázattal, ott fordíthatom a saját oldalamra a dolgokat, szóval etéren inkább nektek adok igazat, viszont a másik dologhoz rohadtul két ember kell. Ergo máris nem csak rajtad múlik. És ez még csak az én problémám, mi a helyzet azokkal, akik betegen születnek, esetleg gyerekként árvák lesznek? Persze tudom, hogy nem ideális ezzel példálózni, és esetemben egyik sem áll fenn, de ne állítsátok azt, hogy minden, ami az emberrel történek vagy nem történik az életben arról csak és kizárólag ő tehet, mert ez egyszerűen nem igaz. És tudom most majd sokan azzal jönnek, hogy tessék te nem születtél betegen, ragadd meg a lehetőséget, de nem erre akartam kihegyezni. Ja és nem vagyok köcsög.

Esetleg lehet látens szerelem is amit érzel iránta, tényleg beszélni kéne vele.