untouchable írta:
Kérlek magyarázd el, hogy működne ez a gyakorlatban
Ha szeretnéd, akkor elindulok az elmélettől a gyakorlatig, zanzásítva...
Egy atombomba a robbanásának pillanatában elektromágneses impulzust kelt, de Föld közeli, vagy felszíni robbantás esetén a robbanás energiájának kis hányada alakul elektromágneses sugárzássá, illetve csak a robbanás közelében jelentkezik. Nagy magasságban (>50 km) végrehajtott robbantás esetén megfordulnak a dolgok, jóval nagyobb EMP hatás jön létre, a robbanás energiájának nagyobbik része alakul elektromágneses sugárzássá. 50 km magasságig akadálytalanul hatol le, 50-20 km közötti rétegben veszíti el az energiát, a robbanás felszíne alatt egy hatalmas, kerek térfogatban ionizált réteg alakul ki, és ebben a rétegben jönnek létre a keretantennaként sugárzó elektronok, melyek sugárzása -egymással fázisban lévén- összeadódik, és egy nagyon erős elektormágneses teret hoz létre, mely a földfelület irányába hat, nagyon rövid időre 100kV/m-es térerősséget is létrehozhat.
Ez a nagyon rövid idő alatt bekövetkező térerősség ugrás minden vezetőben villamos feszültséget indukál, a félvezető rétegek átégnek. Namármost, az elektronika fejlődése az elmúlt évtizedekben a félvezetőkre épült, egyre nagyobb mértékben terjedtek el, ezzel egyenesen arányosan egyre sérülékenyebbek lettek az elektromos berendezéseink a túlfeszültséggel szemben. Gyakorlatilag egy ilyen esemény során minden meghal, amiben mikroelektronika van. A teljesség igénye nélkül nem indulnak a traktorok, leállnak a hűtőházak, megszűnik az áruszállítás, összeomlik az elektromos hálózat, leolvadnak a meglévő reaktorok, nem szállnak fel a repülők, stb.
Gyakorlati példa is volt erre, 1962-ben a Johnson-sziget felett 400 km-es magasságban történt egy nem olyan hű de nagy méretű, 1,4 Mt kísérleti robbantás, az 1300 km távolságban levő Hawaii-szigetek villamosenergia-ellátásában súlyos zavarok keletkeztek. Bő 60 évvel ezelőtt, hol tartott még akkor a mikroelektronika...
A műholdakra visszatérve, egy magaslégköri robbantás nem egy pillanatig hat, 1-10 sec ezért nem csak azokat a műholdakat érinti, melyek éppen rossz helyen vannak rossz időben, de a valós károk a földfelszínen keletkeznek.
És hogy mi értelme ennek az egésznek? Egy ilyen akcióval azt érheti el Oroszország, hogy egy pillanat alatt megakaszt bármilyen összetett hadműveletet, amiről úgy véli, hogy a létét fenyegetné, ezzel egyidőben minden vélt ellenségének akkora fejfájást okozhat, hogy a legkisebb probléma a háborúsdi lesz. Ergo ez az eszköz akkor válik hasznossá, ha már úgyis elveszne minden, tehát visszakanyarodva az alapgondolathoz, akkor amikor valaki véglegesen meg akarná őket baszni.
Ha szeretnél ennél sokkal részletesebb leírást a magaslégköri EMP hatásról, szívesen adok neked forrást, remélem belátod, hogy nincs nagy kedvem egynél több wall of textet írni.
Ha zavar, hogy megszólaltam a témában, akkor nyugodt szívvel maradok kussban egyébként, ha nagyobb igény van a belpol sárdobálásra, akkor ne rajtam múljon. És ha már ennyit írtam, plusz egy mondat elfér; nem tetszik a helyzet, és nem szurkolok én senkinek, azon kívül, hogy ezt a piciny szívdobbanásnyi országot valahogy kerülje már el végre a szar.
Hadd legyen béke, szeretik a pulyák