Sierra írta:Deja Vu-t ki látta innen? Vélemények? Számomra eddig nagyon irritáló film, utálom az ilyen jellegű filmeket.
Régen láttam már nem sok maradt meg, de annyi igen, hogy tetszett

És ha már Tony Scott és ha már Denzel, akkor most nézem a Száguldó bombát.
Egy bogár élete
1998-ban a Pixar nem aprózta el a költségvetést, hiszen 120 millió dollárt fektette az egyik animációs filmjükbe, az Egy bogár életébe. A film természetesen visszahozta az árát, és emellett a kritikusok körében is sikert aratott. A film idén ünnepli a 15. születésnapját, és kijelenthetjük, hogy egyike azon animációs Pixar filmeknek, amik nem kaptak folytatást az évek során, holott a többi alapján ebből is lehetett volna hozni egy trilógiát minimum. (bár én személy szerint örülök, hogy maradt egy részes, mert így az igazi)
A hangyasziget minden lakója keményen megdolgozik, hogy minden évben sikeresen túlélje a telet, ám egy bizonyos sáskahad megnehezíti a dolgukat, hiszen a begyűjtött élelem nagy részét elviszik magukkal. Az egyik örökmozgó hangya, Fürge megelégeli ezt, és szervezkedni kezd, hogy legyőzzék az ellenséget. El is indul bogárvárosba, hogy hős katonákat szerezzen, ám ő csak cirkuszi bohócokba botlik…
John Lesseter az animációs filmek koronázatlan királya, ugyanis ő az, akinek olyan műremekeket köszönhetünk, mint a Toy Story, Verdák, illetve az Egy bogár élete. A Pixarnak ugyebár ez volt a 2. nagyszabású animációs filmje, így a CGI mai szemmel nézve nem a legjobb, de ha visszagondolunk, hogy a technika hol volt 15 évvel ezelőtt, akkor könnyen rájövünk, hogy itt bizony minőségi munka folyt. Árnyékolások, kidolgozottság sem mutat olyan jól HD-ban, mint egy mostani film, de még így is simán első osztályú a képi világa. A hangyák és a többi bogár, illetve rovarok ábrázolása kimondottan jóra sikeredtek, és amellett, hogy némelyikük kinézete felrúgja a reális képet, (gondolok itt a kék és lila hangyákra) előnyére váltak a filmnek. Belegondolva elég hülyén nézett volna ki, ha vörös vagy fekete hangyák veszik fel a harcot a sáskákkal.
Az Egy bogár élete minden elemében megállja a helyét, ugyanis a forgatókönyv ügyesen ki lett dolgozva, és a 90 perces játékidőhöz képest elég szép számmal jelennek meg benne fordulatok. Emellett a poénok sem maradtak el, és a legtöbbjük a mai napig ütős és jópofa. De, ami a legfontosabb, hogy nem csak a két legfőbb karakterre fókuszálnak, hanem rengeteg kisebb szerephez jutó szereplő is pluszt tud adni az összképhez. No, persze a legjobban Fürge és Szökken az, akik elviszik a hátukon az egész művet, de dicséretes, hogy több másik karakter iránt is szimpátiát mutathatunk ki, és nincsenek elhanyagolva.
No, de térjünk rá egy kicsit a főgonoszra, Szökkenre. Sok film hibája, hogy a legnagyobb ellenfélnek nincs tekintélye, nincs kisugárzása. Lesseter és csapata ezt is megoldották, és egy eszméletlenül jó karaktert írtak a filmhez. Szökken okos, erős, tekintélyes, és nem ismer kegyelmet, emellett a fekete humor sem áll távol tőle. (a szinkron ráadásul nagyon is illett hozzá)
Végül még annyit, hogy a mű 15 év után is felhőtlen szórakozást nyújt a kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Rövid, szórakoztató, zeneileg szintén erős (de ez az összes animációsnál elvárható) és megunhatatlan. A számítógépes animációs filmek egyik alapköve, melyre bátran mondhatjuk, hogy klasszikus.
9/10
(valamiért úgy érzem, hogy a filmben szereplő Szürke gömbászkák szolgáltak alapul a Gruban szereplő Minionok létrehozásában)