ericco írta:Azért ez fordítva is igaz. Ha olyan a közeg, hogy ügyeskedni kell, kiskapukat keresni, akkor ne csodálkozzunk, hogy egyesek idomulnak a rendszerhez. Egy rakat tanulmány van arról, hogy egy igazságosabb renszerben az emberek kevésbé hajlamosak vétkezni. Persze spekulánsok mindig lesznek, akármi is van, de az átlagember nem úgy kel fel, hogy na most akkor megyek és jól megrövidítem adóval az államot. El tudok képzelni olyan forgatókönyvet, amikor rákényszerülnék én is egy kis adóelkerülésre.
Arról nem is beszélve, hogy Magyarországon finoman szólva sincs vállakozógarát környezet. Viszont ha a NER része vagy, és visszacsorogtatsz, jobb hely számodra nem létezik
Nem hinném, hogy a NER különleges lenne ebből a szempontból. Az ODS-ČSSD paktum idején Csehország is átment egy ilyen perióduson. Később, amíg ott éltem, az egyik kormányválság érte a másikat. A kiváltó ok a legtöbb esetben a korrupció volt. Most megkapták a szlovákoktól Babišt, duplán örülnek
Szlovákia dettó, most a SMER, SNS, Híd a legkorruptabb állami pénzszipolyozó oligarcha banda a világon. Amiben viszont lényegesen különböznek ezek az államok az egyrészt az, hogy pl. SVK-ban MO-hoz képest minimális a médiakontroll, másrészt ennek ellenére sokkal jobban vigyáznak a központi költségvetés egyensúlyára. Leginkább folyamtos adóemeléssel, miközben elvileg nagyon jó növekedési mutatókat produkál a gazdaság. Ez mutatja legjobban, hogy elfolyik a pénz. Egyébként van az egész V4-ben + Ausztriában aktív nagyvállalkozó közeli ismerősöm, gyak. a rendszerváltás óta a szakmában.
Szerinte a V4 országok közül MO-n és SVK-ban a legkorruptabb a gazdasági környezet, Csehország és Lengyelország egy kategóriával jobb, elviekben Ausztria a legjobb, viszont ők védik a saját cégeiket-piacukat.
Én egyébként megértem a "kisembert", akinek nincs választása és rákényszerül elvállalni a legalantasabb 50 százalékra bejelentett munkát is. De azért ne csináljunk úgy, mintha ők alkotnák a társadalom 90 százalékát.
Az előbb sem magát az elkeseredett munkavállalót, hanem a hülyén felállított adó- és járulékrendszert hibáztattam. Viszont itt nem mehetünk el amellett, hogy az adórendszernek bizony társadalompolitikai céljai is vannak. Azért ilyen magas az elvonás, mert az állam egy rakat olyan szolgáltatást finanszíroz, amit a lakosság elvár, mert az JÁR. És a legtöbbször ingyé. Ha az állam kivonulna, a lakosság rögtön lecserélnlé a vezetést egy másikra, aki megígérik a korábbi folytatását.
A legeslegjobb példa a legnagyobb tétel, a magyar nyugdíjak mértéke. Nincs 2016-os adatom, de néhány éve a magyar
medián nyugdíj a férfiak esetében a
medián keresetek 110 százalékát is elérte. Nem tudom, mennyire tudatosítjátok, hogy ilyen bazmeg a világon nincs, kivétel talán Luxemburg és Románia

, de még a női nyugdíjak is elérték a medián bért. És ez sokkal nagyobb tétel, mintha minden faluba 20 ezres stadiont építenél.
CS0ki írta:Míg adómentes volt a min.bér, addig a fél Magyarország min.bér+a többi zsebbe alapon volt foglalkoztatva. Ha pedig magasabb fizetést adtál, beleestél a 36 százalékos SZJA sávba.
Ezzel az állam lényegében a feketegazdaság kiterjesztését motiválta, az ellátórendszerek pedig a több százezer adómentes jövedelem következtében a tönk szélére kerültek. MO szerencséjére az egész rendszert kihajították a történelem szemétdomjára.
A szja bevétel konkrétan másfélszer annyi volt, mint a 2010-es változások előtt, szóval nem a minimálbér szja mentessége miatt volt a tönk szélén az ellátórendszer.
Nem az adómentes minimálbér miatt volt bejelentve a fél ország minimálbérre, az szja a vállalkozás szempontjából csak egy kisebb része a munkabér kiadásoknak. Azért nem fogja senki vígan bejelenteni az alkalmazottakat többre, mert a minimálbér már nem adómentes.
Mond, ki beszélt itt a SZJA-ból befolyó nominális adóbevételekről?
Tudom, hogy épül fel egy fizetési szalag, köszönöm a kioktatást.
És de, pont azért jelentették be minbérre rengetegen. Amit megfogtak a SZJA-n, abból nevetve kifizették a min. bér alacsony járulékait, a többi ment zsebbe adó és járulék nélkül. Ép az volt, adókötelessé tétel trükkje, hogy 2010-2016 között 50 százalékkal nőtt a bruttó mini.bér, miközben nettoban ez csak ennek közel a fele volt.
1. Nominálisan - az
bruttó - viszonylag jelentős módon megemelték a min. bért.
2. Elvezetik belőle az SZJA-t.
3.
A nominálisan magasabb bruttó min. bérből több járulékot vezetnek el.