PK - 2014
Eddig egyetlen indiai filmet láttam, az Oldboy remake-t, ami kanyarban sem volt a koreaihoz képest (az nagy kedvenc), de még az amerikai remaketől is (ami egyébként egész tűrhető lett) sokkal gyengébb volt.
Ilyen előjelekkel, nem a legpozitívabb hangulatban ültem a fim elé, aztán amikor megláttam az ufo csávó idióta képét mégjobban elment az életkedvem, majd telt a játékidő és egyre csak mélyebbre kezdte ásni magának a képzeletbeli pöcegödröt a film. A főszereplőn kívül a zenés-táncos részek is irritáltak, rendesen én éreztem kellemetlennek már, hogy ezt nézem. Abszolút megtudom érteni realistahuni-t, mert, az első 70-80 perc így elég szar és idegesítő tud lenni, meglehet, hogy talán én is kinyomtam volna, ha nem kötelező a film, viszont maradtam és nem bántam meg, mert az utolsó óra nagyon felhúzta a filmet. Bár mindenért nem kárpótolt, de elég erős volt ahhoz, hogy úgy álljak fel a film után, hogy ez egy jó film volt. Esküszöm a végére talán már PK-t is megkedveltem,
Spoiler következik, olvasáshoz jelöld ki a szöveget!a stúdiós résznél (ami úgy kompletten a film legerősebb pontja szerintem) a lány és a pakisztáni fiú történetet meg majdnem megkönnyeztem. Szóval ja a végére feljött a film, de az elejét nemtudom elfelejteni, ami olyan 3-3,5 míg a vége egy 8-8,5 lenne, így igazságosnak érzek egy hetest rá, figyelembevéve, hogy szerintem nagyon jó ajánlás volt. Én legalábbis nem hallottam róla előtte és témájánál fogva is érdemes a filmklubba. Grat.
7/10