2009-2012-2013 a három BL döntőnk időpontjai. A gólarányok -1;0 (idegenben dobott több gól döntött) és +4.
Három különböző történet. Az első a hatalmas bravúr kategóriájába tartozott volna, egy erősebb csapatot kellett megverni. Ami idegenbe sikerült is itthon viszont kijött a tudás és tapasztalat különbsége, Görbicz nélkül (ugye előtte esett ki fél évre). A tavalyi egy igazán keserű történet. Szezon közben az elhíresült edzőváltás (Konkoly-KEB) majd egy teljesen más stílusú kézilabda következett. A támadójáték sziporkázott (Görbe-Loke kapcsolat egyedülálló volt az ezelőtti szezonban) a védekezés viszont nem egy helyen szétszórt, számos mérkőzésen felpuhult. A döntő így is meglett, viszont KEB vagy a filozófiája miatt vagy a viszonylag kevés itt töltött idő és hatalmas eredménykényszer hatására nem forgatta a csapatot, még a bajnokságban sem túl nagy intenzitással. Az eredménye egy nüanszokon elbukott BL döntő. Jött Martin aki a játékról alkotott stílusában inkább Konkolyra hajazott, a védekezést tette fő prioritássá, Görbiczet ismét keretek közé szorították. Emberileg persze teljesen más habitus Martin és Konkoly, a spanyol temperamentuma csak a játékra és nem egyes személyekre korlátozódott. Könnyen el is fogadta a csapat. A támadójátékból javarészt eltűntek a zseniális kis momentumok vagy legalábbis számuk bőven redukálódott, a védekezés viszont kategóriákkal javult. Ami még jobb, hogy ez tisztán sikerült, nem az Adzic féle karate védelem lett! (Amorimnak mondjuk volt 1-2 csúnyább megmozdulása a szezon során)
Tegnap végre megszerezte a csapat a hőn áhított nemzetközi kupát, ezek közül is a legértékesebbet! Sok munkájuk volt benne, de az érzés leírhatatlan. A Larvikot ebben a BL kiírásban mind a 4 alkalommal legyőzte a csapat. Ebből a középdöntők fölényesre is sikerültek. A szezon legnehezebb meccse mindenképp a Valcea elleni hazai volt, ahol rezgett az a léc rendesen. Viszont ellentétben a múlttal most nem zuhantak szét fejben, összeszedték a gógyit és megcsinálták. A tegnapi meccs mindkét felet dicséri. A norvégok mentek előre a 60. perc végéig a Győr pedig játszott annyit egész végig, hogy ne legyen veszélyben a kupa. 17-10-nél a helyszínen azért látható volt, hogy kicsit megnyugodtak (összesítésben ugye +10 volt) így a vége szoros lett.
Görbicznek boldog harmadik X-et, rászolgált már az aranyra és talán rászolgáltunk mi szurkolók is. Lekic és Radicevic még játszik egy MK meccset és elköszön a Magvassytól. Előbbi nem volt és nem is lett a kedvencem (sokat keresett és nem mindig szolgált rá, mondjuk a posztja se j2), de tegnap nagyon aranyos volt, ahogy itatta az egereket meccs közben. Radicevic viszont baromira fog hiányozni, neki is kellett idő míg beépült a csapatba, de egy csupa szív játékos, aki a legfontosabb meccsekre nem csak magát, de társait is extázisba húzta. A döntő két meccsének egyik legjobb játékosa volt.
BL győztes az Audi ETO kC!