Én sem szeretem azt a kifejezést használni, hogy valaki megérdemel egy trófeát vagy sem, de jelen esetben, ha mindenáron ki választani kellene a három csapat közül azt, amely a legjobban megérdemli a bajnoki címet, akkor az Atlético lenne az. Ők azok, akik a lelkesedést, motivációt és a konstans jó teljesítményt tekintve kiemelkednek a többiek közül, még ha így a végén be is csúszott nekik (is) egy-két nem várt pontvesztés. (A Barcelonához és a Real Madridhoz képest jóval szerényebb költségvetésről és a kevésbé mély, papíron nem annyira minőségi keretről nem is beszélve.)
Mi lélektelen, borzasztóan gyenge játékkal buktunk pontokat kiscsapatok ellen, és sok esetben az akarás majdhogynem teljes hiányát lehetett észrevenni a játékosokon, ti pedig a Barça és az Atlético elleni meccseken egy pontot szereztetek a maximális tizenkettőből, és néha motivációs problémákat észlelhettünk a ti játékosaitok részéről is.
Ami a szerencsét illeti, ebből jutott mindhárom együttesnek, nekünk ezúttal a szokásosnál több (gondolok itt főleg a Villarreal elleni parádéra), a bírók pedig szintén fújtak ide is, oda is, nem volt sok tökéletesen egyértelmű eset, de talán Anisnak van erről egy excel-táblázata.
Szóval szerintem tök felesleges belemenni abba, hogy ki érdemelné meg a végső győzelmet, ki kinek/minek köszönheti, hogy úgy áll a bajnokságban, ahogy. Komplikált dolgok ezek, lehet azon agyalni, hogy mi lett volna, ha a Bernabéu-beli Clásicón nem állítják ki Ramost, ha nem egyenlít a Getafe a hosszabbításban, ha nem húzzátok be az Elche elleni meccset stb.... Csak értelmetlen. Ez a szezon ilyen, hihetetlenül apró dolgokon fog múlni a bajnoki cím sorsa.
istimester írta:...
Adom az egészet, végszónak tökéletes is.
Más: Alves. Ha már az előző oldalakon idézett tőle valaki, hadd tegyem ezt meg én is. (Egy eurobarçás cikkből lesz a citátum.)
Ennek a csapatnak megújulásra van szüksége, olyan játékosokra, akik új erőt hoznak. Folyamatosan veszítettünk el embereket, de nem hoztunk helyettük újakat. Most sok fiatal játékosunk van. De azt ne gondolják az emberek, hogy minden nap ki fog kerülni az akadémiáról egy új Xavi vagy Iniesta. Ők kivételesek, igazi ékszerek a fociban, és az ékszereket mindig ki kell fényesíteni, hogy ragyogjanak. De bármilyen jók is azok, akik majd jönnek, soha nem érik el azt a szintet, ahol ők vannak. Xavi és Iniesta is 25-26 éves korukban kezdtek el igazán nagy játékosokká válni.
Sokszor szokott baromságot nyilatkozni brazil barátunk, de ezúttal szerintem jól látja a dolgokat.
Még egy kicsit visszakanyarodva a bajnoki cím sorsához: hiába beszélünk itt arról, hogy megérdemeljük-e a végső sikert vagy sem, két meccs még mindig lejátszásra vár, és az idei szezonunk fényében nem lepődnék meg, ha pontot veszítenénk az Elche ellen, aztán megint borulna minden. De a lényeg, hogy most ismét kaptunk egy esélyt, és azt már nem csinálhatjuk meg, hogy ezzel sem élünk. Be kell húzni valahogy, Titóért, Puyolért és Valdésért.