Ha néha eltöprengtetek azon pl. egy dokumentum vagy történelmi film megnézése után, hogyan, MIÉRT (erre próbálok választ keresni a véleményem végére) eshetett meg a történelemben már jó párszor, a magyarban is, hogy több millió ember életéről csak egy kis csoport dönthetett, akár évtizedekig is, hogy az amúgy a többnyire jóravaló és dolgos emberekből álló társadalom hogyan termelt ki magából nyilasokat, AVH-sokat és hozzájuk hasonlókat, akkor jusson eszetekbe az, hogy mindig voltak, akik megkérdőjelezték, kinevették a közügyekkel kapcsolatos beszélgetéseket, vitákat, véleménycseréket. Jött a ti vs. mi törzsi logika, mert már máshogy képtelenek voltak feldolgozni azt, hogy talán az a sok ellenvélemény, ami szembe jött, nem is véletlen, és a komoly önreflexió helyett ez volt a könnyebb út.
Így van, ez egy Real Madrid szurkolói oldal, 2013-tól, ha ide számoljuk az ez előtti madridista időket is, már megélt egy rendszerváltást, ezért igazán nem lehet politikailag elfogultnak tekinteni, a moderátorok sem szelektálják a kulturáltan megfogalmazott véleményeket, érkezzenek azok bárkitől, bárhonnan. Talán ki lehet jelenteni, hogy az ide regisztrált emberek nem politikai nézeteik miatt gyűltek össze, a teljes magyarságból, minden rétegből, végzettségből, ezért elméletileg valamennyire le kéne képeznie a társadalomban lévő arányokat (ha már fel lett hozva a vélt vagy valós többség), de ez mégsem így van. Lehet érdemes elgondolkodni, MIÉRT van ez így, és mi lehet az oka annak, hogy kialakulhatott az országban egy olyan illúzió, hogy 15 éven át a maximum legnagyobb kisebbség azt hihette, hogy kétharmaddal vannak többségben. Az feltételezett okok már le lettek írva sokszor.
és ezt a szánalmas nyurga EU-t tenni a világ trónjára
Itt látom a különbséget a két gondolkodásmód között. Vannak, akik mindig akarnak valakit felül, hierarchiában, a világ trónján, míg mások pl. az EU-t nem így látják, hanem úgy, hogy van 27 tagország, akik vitákon és kompromisszumokon keresztül próbálnak meg válaszokat, megoldásokat találni többek közt a geopolitikai kihívásokra is. Hogy ne külön, kis nemzetállamokként kelljen válaszokat találni, azokkal a hatalmakkal összedolgozni, vagy épp szemben állni, akik valóban a világ trónjára törekednek, egyre agresszívabban, egyre piszkosabb eszközökkel. Az sem véletlen, hogy az első általam leírt szemléletmódba tartozó emberek épp ezekkel a hatalmakkal szimpatizálnak. A vitákat, kompromisszumokat, az összes szempontot (ország méretétől függetlenül) figyelembe vevő törekvéseket gyengeségnek, szánalmasnak tekintik, ezért a tekintélyelvűségben látják a megoldást. De sajnos tévednek, erről csomó történelmi tapasztalatunk van.
Ha egy vonatról kiszerelik a vészfékeket, attól az még képes száguldani, a gond akkor kezdődik, ha jön egy akadály, szakadék. Ott a masinisztára van bízva minden, az utasok nem számítanak.