Tényleg elég durva, hogy egy olyan játékost kell magyarázni, aki több mint egy évtizedet húzott le a klub kötelékében, sosem volt balhés, és mindig beállt a sorba – akár szélsőként, akár jobbhátvédként.
Sosem volt sztár, nem a legtechnikásabb ez tény, de amikor kellett, nem jött zavarba, nem rejtőzött el, hanem hozta azt a megbízható, küzdős szintet, amit sokkal nagyobb nevek nem mindig, és ezért kijár neki a tisztelet!
És nem nem kell tele rakni “ilyenekkel” a keretet, de szükség van az ilyen hozzáállású játékosokra is!