Ez nem magyar specialitás, ez a 21. század gazdasága. Szóval van valamennyi aggodalomra ok, de nem csak azért mert Orbán neoKádárkodik. Gyakorlatilag minden egyes ország játszik azzal hogy szándékosan legyen államadóssága, mert a történelem folyamán a tapasztalatok szerint a gazdaság mindig felfelé megy/ment. Más szóval a GDP úgyis növekedni fog, tehát mindenki úgy számol hogy pörgeti azzal a gazdaságot hogy hitelből belerak, és majd a GDP túlnövi a hitelt. Amíg a világ ezt elhiszi hogy ezt lehet örökké előre lökdösni, addig alapvetően nincs gond. Ha viszont valaki jelentős szereplő ebbe egyszer valahogy beledől, akkor instant global káosz.Marky írta: Valaki, aki jobban kepben van a gazdasagtortenettel, az megirhatna mennyire hasonlo a mostani helyzet a 70-es, 80-as evekkel. Ahogy tudom, akkor is kulfoldi hitelekbol volt finanszirozva a jolet, abbol porgott a szocialista panelprogram, ami a 80-as evek kozepere teljesen kifujt.
Most nyilvan ezt a kamatkedvezmenyt is valami kulfoldi hitellel fedezi az allam, meg minden tovabbi bejelentest.
Összehasonlítva Magyarország GDP arányos adóssága 73.5%, USA 124%, Németország 62., Francia 124, Japán 250 (!).
Félig off: Ez amúgy egyébként a "zöld gondolkodás vs kapitalizmus" egyik nagy problémája, hogy a múltbeli GDP növekedés jelentős részben ugye a környezet kizsákmányolásának köszönhető, de ma erre van berendezkedve a társadalom. Ha ezt teljesen abbahagyjuk holnaptól sőt még költünk is sokat a környezetre, tud-e elég innovatív lenni a szolgáltatás szektor és a technológiai fejlődés hogy hátára vegye a világot és ne egy hosszú távú stagnálás/visszaesés legyen a gazdaság összeségteljesítményében, mert ha megszűnik az az axióma hogy a gazdaság mindig növekszik, akkor azzal a mai világ bedőlt.
Teljesen off: Szerintem ezek olyan mechanizmusok amik megállíthatlanok, így ha valakinek valamiért fontos hogy az emberiség fennmaradjon, azt nem a Föld megmentésével lehet elérni, hanem ha folytatjuk az expanziót az űrbe (részletesebb kifejtéshez javaslom Galántai Ha jövő akkor világűr könyvét, én egyetemen sokat tanultam attól a tanártól). Persze ez - szerintem - a mi életünk utáni téma.


