Vajon honnan tudta a kormány, hogy a lakosság az európai szintű bérek helyett inkább egy újabb hitelkonstrukciót akar?

Aki nem adósodik el legalább 25 évre, az annyit is ér!
Na jó, a cinikus felütés mellé pár gondolat, mielőtt megint megkapom azt, hogy „mindenszarista” vagyok.
1. Ez valószínűleg tovább emeli majd az ingatlanárakat - pontosan úgy, ahogy minden eddigi ilyen direkt támogatás, amik nagyjából rögtön beárazódnak. Éppen ezért alapból „elbukod” a hiteled egy részét.
2. Aki nem kaphat hitelt, azoknál még tovább nyílik az olló.
3. Ez az intézkedés tök jó, persze, de megint csak extrém terheket ró az államháztartásra, ugyanis a bankok veszteségeit a magyar állam pótolja ki. A piaci alapú lakáshitelek jelenleg kb. 7% körüli éves kamattal futnak, ehhez képest nagyon kemény a 3%-os támogatott szint. A különbözetet az állam, vagyis végeredményben a lakosság fizeti meg. (Az államadósság egyébként is az egekben van, és pl. az EU-ban Magyarország fizeti GDP-arányosan a legtöbb pénzt az adósságai finanszírozására – kb. 4,5%-ot.)
4. Megint az a bajom, mint ami a k0wiĐ alatt kezdődött: hitel hitel hátán. A bajba jutott vállalkozásoknak és a lakosságnak marad az adósságcsapda meg a hosszú évekre való eladósodottság - és ez csak elodázza az amúgy is súlyos problémákat, miközben a lényegi helyzet nem változik.
5. Ez továbbra sem szociális program, nem lakhatási politika, hanem ingatlanpiaci élénkítés. Az van, hogy a leginkább rászorulók soha a kurva életbe nem jutnak saját lakáshoz - ez megint csak az amúgy is jómódúak számára egy egészen jó, egyéni lehetőség. A lakhatási válságot szociális bérlakásprogrammal, a versenyképességünk és a termelékenység javításával, és így az általános bérszínvonal emelkedésével lehetne megoldani. Emellett egy erős nemzeti valutára is szükség lenne, mert jelen állapotban szarért-húgyért vásárolják fel a külföldiek a magyar ingatlanokat már évek óta.
6. Az ilyen intézkedések fenntartják azt az illúziót, hogy a problémáink hitelekkel megoldhatók, miközben valójában csak újabb társadalmi feszültségeket és töréspontokat generálnak. Pénzügyi tudatosság és felelős, felnőtt viselkedés helyett marad így a "gondoskodó állam" koncepciója, aki majd segít neked a bajban - természtesen egy újabb hitellel, ami végeredményben igazán csak a bankszektort hízlalja.
7. Ez megint egy hasraütésszerűen meghozott, rohadtul nem átgondolt választási osztogatás, amivel éljen az, aki szeretne - de hosszabb távon, a nemzet számára inkább csak negatív következményei vannak.