Nika91127 írta:
Realista24 írta:
Nem rarugni kell az ajtót, hanem ha úgy adódik, emlékeztetni a hivatására.
Ezzel a félelemmel tartják sakkban a szülőket a tanárok, edzők, orvosok. A szülő ne szóljon semmiért, mert a gyereket könnyen meg tudom szivatni.
Anyatok…
Azért, itt a másik oldal az, hogy a betegek 60%-a indokolatlan. Olyanokkal jönnek be, amiért én pl. gyerekként még sokszor a szüleimnek se szóltam...
Pl. beüti a gyerek a fejét. Nincs semmi panasza, sebe sincs. De behozza a szülő megmutatni, mert hát "lássa orvos is" -> felelősségáttolás. És amikor megkérdezem, hogy mit szeretne, mit csináljak szegény gyerkőccel: "Ő CT-re gondolt". Szoktam mondani, hogy ha agytumort szeretne növeszteni neki, akkor a felesleges CT-ket naponta kérje neki.
A másik...A tényleg banális sérülés. Megkarcolja a combját, és mentőt hív. Rácsapja az ujjára az ajtót, és mentőt hív.
A harmadik a "gondos" hozzátartozó, aki közli h "ha hazaküldik a mamát/papát, fél óra múlva újra beküldjük mentővel, mert itthon csak a gond van vele"...
Szóval azért érdekes egy állatfaj vagyunk

Ha lenne mondjuk "egészségnevelés" óra, és lenne egy alap eü tudása mindenki - pl. nem ecetes borogatást raksz a sebre, hanem Betadine-t, ha fáj valami akkor jegeled és ha kell fájdalomcsillapítod, stb... Az egész rendszeren a felesleges/indokolatlan terhelés csökkenne, több szabad kapacitás lenne a ténylegesen beteg emberekre - mert azokkal nincsen baj.
Részben egyetértek, viszont úgy gondolom, hogy ettől függetlenül is ugyanúgy kellene bánni a többi - valós problémával küzdő betegekkel. Azaz jól, nem lesz*rva. Félreértés ne essék, rendkívül tisztelem az orvosokat és az EÜ-ben dolgozókat, számomra mindig is hősök lesznek. De azok a dolgok, hogy kb. 1 évig jártam mindenféle orvoshoz “szívproblémával”, mellkasi fájdalom, fulladás, indokolatlan (rengeteg) slejmmel és társaival, erre mind csak azt kaptam, hogy megfázás és vírus. Egy éven át isten tudja, hogy mennyi antibiotikumot szedtem be. Sok olvasgatás után szembejött velem a reflux, majd elmentem magánba. Mint kiderült, valóban refluxos vagyok. Háziorvosnál mikor jártam 3x mentem hozzá 3 különböző problémával és minden alkalommal ugyanazt a gyógyszer-kombót írta fel.
Aztán történt az eset, amikor felkerestem egyéb probléma miatt az SBO-t (valóban erős fájdalmak), és ott a drága nővérek olyan készségesek, hogy kb. leszarnak. Itt (Borsod) úgy működik a dolog, hogy bemész a pulthoz, elmondod (vagyis mondanád) a bajod, be adod az okmányokat, majd szólítanak. Na most amikor én megérkeztem (kurva szarul voltam) a hölgy telefonált (nem beteggel), tudomást se szerezve rólam. 10 percet álltam a pult előtt - arra várva, hogy végre vegyen már fel. Letette a telefont, majd pont váltás jött. Megérkezett egy fickó (gondolom a párja) majd puszi-puszi, ezt követően a faszi mutogatta neki a nyakát hogy milyen menő parfüm van rajta. Na majd csak ezután vette a fáradtságot a hölgy, és végre közölt annyit; üljön le, majd hívjuk.

addigra már begörcsöltem. Nem vagyok rasszista, de számomra szörnyű, hogy az illető egy C típusú hölgy volt. Kedvencem mikor mondja, hogy hagyjam abba az energiaitalt és a dohányzást, majd 2p múlva látom megy kifelé ezzel a kombóval szünetre.
Kivizsgálás következett, majd a doktor úr annyit mondott igyak több sört és pálinkát a haverokkal. Persze vicces és jól is kezelném ezt, de ő ezt valóban komolyan gondolta - annak tudatában, hogy reflux van a háttérben és a problémát is az okozta.
Ugyanakkor az indokolatlan dolgok nyilván idegesítőek lehetnek, de ha meg netán később megy (vagy már el se jut), az még rosszabb. Az orvosok mindig azt mondják, hogy a bajt meg kell előzni. Úgy tudom egy nagyon minimális problémából is lehet elég nagy gebasz. Arról nem beszélve, hogy bemész egy friss panasszal (mondjuk aznap kezdődött) és leszólnak, merthogy miért kell oda menni, miért nem a H.O-t látogatod meg. Ha meg később mész (pár napja fennálló problémával) hát miért nem mentél hamarabb? Ilyenkor kell jönni?
Illetve miért küldenek mindig a H.O-hoz? Jön egy sztetoszkópos vizsgálat, majd egy beutaló xy szakrendelésre. Ezt sosem értettem egyébként.
Újra kiemelném: félreértés ne essék, rendkívül tisztelem az orvosokat és az EÜ-ben dolgozókat, számomra mindig is hősök lesznek. Csak ezek érdekes dolgok.