OFF

[rikko]

Ha jol emlekszek Nemetorszagban vagy.

Én erre nem emlékeztem, az én kommentem magyar viszonyokra vonatkozott. Németországban azért sok mással is elérhető a 100k szerencsére, meg ezzel is sokkal reálisabb (de még mindig pofonegyszerű azért, zsunyi írta az évek számát, és azt ügyesen kell).

A 60k az ország nagyon nagy részében elérhetetlen fizetés. Bruttóban is nemhogy nettóban. Itt a bajoroknál egy 10-20 év tapasztalattal rendelkező villanyszerelő kap 45k/év körül.
IT és a dokik sokat keresnek. Illetve azok a gyári munkások , akik 220 órát dolgoznak , na ők kapnak 2500-2800 nettót /hó.
Én az építkezésben vagyok, sok sok év tapasztalattal, több nyelv tudásával, mérnökként és nagyon meg kellett küzdeni a jelenlegi fizetésemért.
Hihetetlen mennyiségű ember dolgozik ( németek is) szakemberként 15-18e bruttó /óra.
40 órás munkahettel számolva az nem valami vastag.

[rikko]

A célom a 100k €/év fizu. Sajnos a jelenlegi szakmámban ez kb esélytelen, pedig így is azért jo helyen vagyok. Így egy ideje agyalok, hogy mit és merre. A logisztika és az IT érdekel.
Ha látom, hogy pár éven belül elérhető ez a 100k/év akkor szinte bármit be tudok áldozni arra, hogy elérjem a kitűzött célt. A lényeg, hogy ne legyen monoton meló. Az nem baj, ha stresszes, pörgős esetleg új feladattal bíznak meg. Ezt jól kezelem.

Ha pár éven belül széles körben elérhető lenne ez a fizetés, akkor elég sokan csinálnák. Nemtudom van-e alkalmazott ezen a fórumon aki ennyit keres egy évben.

Senior IT-s contracting keretében kereshet így külföldre számlázva, de az nem pár év, nem akármelyik IT-s, és ugye a contractingnak vannak azért hátrányai is (nem alkalmazotti viszony, saját vállalkozási forma, adók, fizetni kell TB-t, nincs nyugdíj, stb).

40 felett eleve nehéz egy full stack átképzés, de erre a célra sajnos szerintem minimális esélyed van. Ettől függetlenül nem rossz ötlet belevágni, illetve valóban tényleg talán ebben van leginkább esélyed - vagy kitalálsz valami jó vállalkozási ötletet.

Köszönöm az infót. Én onnan szedtem a 100k -t , mert olvastam pár fórumot és van egy IT-s gyereke a szomszedomnak aki egy ilyen képzés után megkapta kapásból az 55k/ évet. Ingolstadtban. Értem, hogy amit én akarok az majd a duplája, de sokan írják, hogy iszonyatosan nagy eltérés van egy kezdő és egy pár éves tapasztalattal rendelkező szaki fizetése között.
A másik , hogy perpill én 15+ év tapasztalat után vagyok kicsivel 60k/év felett.

[Halfkey]

Ha jol emlekszek Nemetorszagban vagy.

Én erre nem emlékeztem, az én kommentem magyar viszonyokra vonatkozott. Németországban azért sok mással is elérhető a 100k szerencsére, meg ezzel is sokkal reálisabb (de még mindig pofonegyszerű azért, zsunyi írta az évek számát, és azt ügyesen kell).

[zsuninnyo]

A célom a 100k €/év fizu. Sajnos a jelenlegi szakmámban ez kb esélytelen, pedig így is azért jo helyen vagyok. Így egy ideje agyalok, hogy mit és merre. A logisztika és az IT érdekel.
Ha látom, hogy pár éven belül elérhető ez a 100k/év akkor szinte bármit be tudok áldozni arra, hogy elérjem a kitűzött célt. A lényeg, hogy ne legyen monoton meló. Az nem baj, ha stresszes, pörgős esetleg új feladattal bíznak meg. Ezt jól kezelem.

Azok a határok azért érdekelnének. Ha van kedved akkor PÜ-ben is.
Tudom, hogy valamerre lépnem kell, de jól akarok választani

Ha jol emlekszek Nemetorszagban vagy. Ott az atlag fizu olyan 60-65k/ev, szoval a 100 az nem egy par eves terv resz lenne. Ahhoz sok tapasztalat kell, egy adag szerencse vagy egy akkorat kell dobbantanod tudasban, hogy vkinek ez megerje (ez eleg ritka).
Alapesetben azt mondanam az olyan 6-8 ev utan realis lehetne (a mai viszonyokat nezve).
Viszont ugye az IT-ban az a nagy elony, hogy nincs elerhetetlen. Nem vagy berakva mondjuk fixen 80k evi fizetes ala, felmehet az 250-re is, ha ugy van, de a stabil alap kb. mindig megmarad.
Azok, akik ilyen idosen kepzik at magukat altalaban azt mondjak, az elso par evben sokat aldoznak az atkepzesre, penzben rosszabbul jonnek ki, ezt is erdemes figyelembe venni.

Azért, itt a másik oldal az, hogy a betegek 60%-a indokolatlan. Olyanokkal jönnek be, amiért én pl. gyerekként még sokszor a szüleimnek se szóltam...

Ezt adom, gyerekkoromban is volt szerencsem latni, ki es mire hasznalja a haziorvosokat. De ugye sajnos ettol meg en amikor elmegyek, elvarom a normalis hozzaallast. mert en pl eddig csak akkor mentem az orvoshoz, amikor tenyleg lovesem sem volt mi tortenik, vagy igazolas kellet a gyereknek, mert az internet jol megmondja mi a baja es meggyogyitottuk itthon.

[hehetheoriginal]

Mondjuk attol meg a masik 40%-nak nem kene varnia 5-6 oralat a surgossegin,foleg,hogy nem erkezesi sorrend van.

ez, és mind amit itt irtunk az idegről, akár az orvos, akár a páccienss részéről, az mind visszavezethető a mindenkori politikára.
az eü csak egy szelete a mindennapi életnek, ahol jól látható, hogy minden összeomlik és szar, romokban hever, mindenki túlterhelt, nincs megfizetve, a saját szar életéért es betevő falatért aggódik - joggal - mindenki, emiatt teljesen érthető, hogy folyamat idegben van az összes ember.
ettől még elvárom, hogy ha ez a munkája - válthat szabadon, csinálhat mást, ha akar, nyitva az ajtó -, akkor rendesen végezze.
pláne hogy eü esetében nem egy lyukas póló visszaküldéséről van szó, hanem konkrétan emberéletekkel megy a játszadozás.

[rikko]

A célom a 100k €/év fizu.

Milyen orszagban? Ennyit keres kb egy nyugat-europai orszagban egy fejleszto mondjuk 10 ev tapasztalattal. Eleg irrealis elkepzeleseid lehetnek szerintem az IT fizetesekrol. Nyilvan 1-2 ev tapasztalatra senki nem fog neked lerakni 100K-t.

A célom a 100k. Nem azt mondtam, hogy most egyből. De ez a cél amire képes vagyok időt és energiát áldozni.
Köszönöm a hasznos infót.
Remélem azért szakmabeli vagy, hogy reális rálátással rendelkezel.

[Nika91127]

Mondjuk attol meg a masik 40%-nak nem kene varnia 5-6 oralat a surgossegin,foleg,hogy nem erkezesi sorrend van.

Ez is csak a "nagy Budapestre" jellemző.
Vagy, hát nem tudom, más kórházakban annyira nem látok bele, de nálam jellemzően a beérkezéskor - ha csak nem varrok/gipszelek/beteget vizsgálok - már jönnek is be, aztán vizsgálat, rtg, ellátás, szevasz-tavasz. Felesleges baszakodni, váratni. Akit nem tartom indokoltnak, annak megmondom, hogy 2 hetes panasszal, nem szombat este 11-kor kell jönni, adok neki időpontot és menjen. Ha nem végtagot vagy életet veszélyeztető az állapot, akkor ráér hétfőig - ha pedig az van, úgyis megnézem.
Budapestről hallani ilyen 6-8-12 óráig "ránk se néznek" sztorikat - nem tudom, hogy ott ez hogy lehetséges.

[Nika91127]

Azért, itt a másik oldal az, hogy a betegek 60%-a indokolatlan. Olyanokkal jönnek be, amiért én pl. gyerekként még sokszor a szüleimnek se szóltam...
Pl. beüti a gyerek a fejét. Nincs semmi panasza, sebe sincs. De behozza a szülő megmutatni, mert hát "lássa orvos is" -> felelősségáttolás.

Ezzel egyetértek. Viszont emiatt el van bagatellizálva sokminden. 23-24 évesen migrénszerű fejfájásom volt, nem bírtam meglenni csak sötétben, és ott is üvöltenem kellett volna a fájdalomtól. Elvonszoltam magam a háziorvoshoz, aki azt mondta - idézem - hogy mit hisztizek, fáj a fejem, van ilyen, egészséges fiatalember vagyok. Bírjam ki. Másnap sem lett jobb, elmentem SZTK-ba. Innen már a mentő vitt tovább és 3 hetet voltam benn agyhártyagyulladással kórházban, nagyon kevés emlékem van az időszakról.

1 hónappal ezelőtt ez a trauma megismétlődött az egy hetes (!!) gyerekemnél. Láz/hőemelkedés határa lett (38,5 popsiban), betelefonáltunk ügyeletre. Azt mondták lehet csak melege van, öltöztessük lejjebb, ha feljebb megy szóljunk egyébként nincs gond. Másnap rendben volt, másnap estére feljebb ment. Betelefonálunk a mentőknek. 3 mentős össze vissza kapcsol, végül ismét az ügyelethez kapcsolnak. Ők kiküldenek ilyen közlekedő orvost. Az kijön (több mint 2 óra a hívástól), és teljesen el van képedve hogy mi az istent keres itt, mit csináljon egy egy hetes csecsemővel. Ő telefonált végül be, és kiüvöltözte nekünk hogy jöjjön már egy rohadt mentő. Meglumbálták, nála is agyhártyagyulladás volt a probléma.

Szerencsére enterovirusos, mostmár jól van, azt mondják csekély az esélye bármi maradandónak, de azért na. Eleve 38. héten született babát minek küldtek haza 2 nap múlva már azt sem értettem, így meg főleg.

Ettől függetlenül bízok az orvosokban, rengeteg a jó tapasztalatom is, de azt bátran mondhatom hogy agyhártyagyulladásban kimondottan balfaszok.

Azért a meningitisnek vannak elég konzekvens gyanújelei - az, hogy azt egy háziorvos nem ismeri fel... A rendszer gyengesége. A 70-80 évesen praktizáló kollégák, kevés kivétellel, tojnak a továbbképzésekre, nem haladnak a korral, kb. az 50 évvel ezelőtti dolgoknál vannak leragadva - katasztrófa.

[miro.]

Mondjuk attol meg a masik 40%-nak nem kene varnia 5-6 oralat a surgossegin,foleg,hogy nem erkezesi sorrend van.

[Anthony]

Ezzel egyetértek. Viszont emiatt el van bagatellizálva sokminden. 23-24 évesen migrénszerű fejfájásom volt, nem bírtam meglenni csak sötétben, és ott is üvöltenem kellett volna a fájdalomtól. Elvonszoltam magam a háziorvoshoz, aki azt mondta - idézem - hogy mit hisztizek, fáj a fejem, van ilyen, egészséges fiatalember vagyok. Bírjam ki. Másnap sem lett jobb, elmentem SZTK-ba. Innen már a mentő vitt tovább és 3 hetet voltam benn agyhártyagyulladással kórházban, nagyon kevés emlékem van az időszakról.

Na én már olyan szinten kivagyok ezektől, hogy miután helyrejönnék visszamennék és elküldeném a jó tehetségtelen édes anyjába aztán keresnék másik orvost.

[Halfkey]

A célom a 100k €/év fizu. Sajnos a jelenlegi szakmámban ez kb esélytelen, pedig így is azért jo helyen vagyok. Így egy ideje agyalok, hogy mit és merre. A logisztika és az IT érdekel.
Ha látom, hogy pár éven belül elérhető ez a 100k/év akkor szinte bármit be tudok áldozni arra, hogy elérjem a kitűzött célt. A lényeg, hogy ne legyen monoton meló. Az nem baj, ha stresszes, pörgős esetleg új feladattal bíznak meg. Ezt jól kezelem.

Ha pár éven belül széles körben elérhető lenne ez a fizetés, akkor elég sokan csinálnák. Nemtudom van-e alkalmazott ezen a fórumon aki ennyit keres egy évben.

Senior IT-s contracting keretében kereshet így külföldre számlázva, de az nem pár év, nem akármelyik IT-s, és ugye a contractingnak vannak azért hátrányai is (nem alkalmazotti viszony, saját vállalkozási forma, adók, fizetni kell TB-t, nincs nyugdíj, stb).

40 felett eleve nehéz egy full stack átképzés, de erre a célra sajnos szerintem minimális esélyed van. Ettől függetlenül nem rossz ötlet belevágni, illetve valóban tényleg talán ebben van leginkább esélyed - vagy kitalálsz valami jó vállalkozási ötletet.

[Halfkey]

Azért, itt a másik oldal az, hogy a betegek 60%-a indokolatlan. Olyanokkal jönnek be, amiért én pl. gyerekként még sokszor a szüleimnek se szóltam...
Pl. beüti a gyerek a fejét. Nincs semmi panasza, sebe sincs. De behozza a szülő megmutatni, mert hát "lássa orvos is" -> felelősségáttolás.

Ezzel egyetértek. Viszont emiatt el van bagatellizálva sokminden. 23-24 évesen migrénszerű fejfájásom volt, nem bírtam meglenni csak sötétben, és ott is üvöltenem kellett volna a fájdalomtól. Elvonszoltam magam a háziorvoshoz, aki azt mondta - idézem - hogy mit hisztizek, fáj a fejem, van ilyen, egészséges fiatalember vagyok. Bírjam ki. Másnap sem lett jobb, elmentem SZTK-ba. Innen már a mentő vitt tovább és 3 hetet voltam benn agyhártyagyulladással kórházban, nagyon kevés emlékem van az időszakról.

1 hónappal ezelőtt ez a trauma megismétlődött az egy hetes (!!) gyerekemnél. Láz/hőemelkedés határa lett (38,5 popsiban), betelefonáltunk ügyeletre. Azt mondták lehet csak melege van, öltöztessük lejjebb, ha feljebb megy szóljunk egyébként nincs gond. Másnap rendben volt, másnap estére feljebb ment. Betelefonálunk a mentőknek. 3 mentős össze vissza kapcsol, végül ismét az ügyelethez kapcsolnak. Ők kiküldenek ilyen közlekedő orvost. Az kijön (több mint 2 óra a hívástól), és teljesen el van képedve hogy mi az istent keres itt, mit csináljon egy egy hetes csecsemővel. Ő telefonált végül be, és kiüvöltözte nekünk hogy jöjjön már egy rohadt mentő. Meglumbálták, nála is agyhártyagyulladás volt a probléma.

Szerencsére enterovirusos, mostmár jól van, azt mondják csekély az esélye bármi maradandónak, de azért na. Eleve 38. héten született babát minek küldtek haza 2 nap múlva már azt sem értettem, így meg főleg.

Ettől függetlenül bízok az orvosokban, rengeteg a jó tapasztalatom is, de azt bátran mondhatom hogy agyhártyagyulladásban kimondottan balfaszok.

[cart]

A célom a 100k €/év fizu.

Milyen orszagban? Ennyit keres kb egy nyugat-europai orszagban egy fejleszto mondjuk 10 ev tapasztalattal. Eleg irrealis elkepzeleseid lehetnek szerintem az IT fizetesekrol. Nyilvan 1-2 ev tapasztalatra senki nem fog neked lerakni 100K-t.

[Realista24]

Én mindig csak saját példát tudok és szeretek hozni.

Egyik reggel szarul keltem, rosszul éreztem magam, na mondom, elmegyek a dokihoz 8 év után.
Megyek, várok, kijön az asszisztens, mondom Xy dokit keresem. Már nyugdíjba ment, itt az utód.

Ok. Legyen.

Bemegyek, első kérdése, van e nekem okostelefonom? Mondom van. Akkor próbáljam meg használni és maskor jelentkezzek be. Ha legközelebb idejovok, akkor direkt órákig fog várakoztatni, hogy megtanultam a szabályokat.


A másik, miután dokit váltottam, ha hívtam, az volt a baj, mert sok a dolguk. Maskor hívtam, foglalt volt, mentem, ismét baj volt, minden telefonalgatok, menjek.
Majd maskor csak úgy mentem, akkor miért nem telefonáltam.

[RealMadridFanatic]

Ez sem fekete vagy fehér nyilván és embere is válogatja, szerencsére én, amikor gyerekkel voltam kórházban mindig a normális dokikba, ápolókba futottam bele, pedig látszott rajtuk, hogy rendesen túl vannak terhelve. Egyszer láttam, hogy valaki elkezdett volna izmozni, de őt is nagyon kulturált hangnemben tette helyre az orvos, egyszerű tényekkel: egyedül van és aznap már kb. 100 gyereket vizsgált, van határa a teljesítőképességének. Mondjuk ezt el is fogadta azonnal a másik fél, akit félig-meddig szintén meg lehet érteni, egy kicsi gyerekkel 2,5 órát ülni egy váróban nem leányálom. A kialakult helyzetről viszont nem az orvos tehet, felesleges beletörölni a lábad, én nagyon becsülöm, aki még képes ilyen körülmények között emberként dolgozni.

Persze abban az esetben, ha valaki ortó paraszt lenne és ezzel bármilyen szinten veszélyeztetné a gyerekem szólnék én is minden körülmény ellenére, de szerencsére ilyennek a közelében nem voltunk. Az, hogy esetleg várni kell meg benne van a pakliban sajnos.

A szülő ne szóljon semmiért, mert a gyereket könnyen meg tudom szivatni.

Ettől kissé tartok. Még ovisok, de hamarosan jön a suli, ahol szintén látom mi a helyzet (asszony is pedagógus), nagyon remélem, hogy nem szaladok ilyenbe bele, mert ha így próbálnak sarokba szorítani, azt nem kezelem jól, pedig alapvetően nagyon nyugodt vagyok.

Ha lenne mondjuk "egészségnevelés" óra, és lenne egy alap eü tudás

Ezzel maximálisan egyetértek. Asszonnyal is megy néha a "harc", hogy minden aprócseprő dologért nem megyünk orvoshoz azonnal. Persze ott a féltés, vagy ismeretlen dolog, de először akkor is e-mail, aztán ott az orvos jelzi, ha vinni kell. Szerencsére nálunk pár órán belül jön válasz, ha nagy ritkán valamire rákérdezünk és talán kevésbé terheljük vele a rendelést.

[Nika91127]

Nem rarugni kell az ajtót, hanem ha úgy adódik, emlékeztetni a hivatására.

Ezzel a félelemmel tartják sakkban a szülőket a tanárok, edzők, orvosok. A szülő ne szóljon semmiért, mert a gyereket könnyen meg tudom szivatni.
Anyatok…

Azért, itt a másik oldal az, hogy a betegek 60%-a indokolatlan. Olyanokkal jönnek be, amiért én pl. gyerekként még sokszor a szüleimnek se szóltam...
Pl. beüti a gyerek a fejét. Nincs semmi panasza, sebe sincs. De behozza a szülő megmutatni, mert hát "lássa orvos is" -> felelősségáttolás. És amikor megkérdezem, hogy mit szeretne, mit csináljak szegény gyerkőccel: "Ő CT-re gondolt". Szoktam mondani, hogy ha agytumort szeretne növeszteni neki, akkor a felesleges CT-ket naponta kérje neki.
A másik...A tényleg banális sérülés. Megkarcolja a combját, és mentőt hív. Rácsapja az ujjára az ajtót, és mentőt hív.
A harmadik a "gondos" hozzátartozó, aki közli h "ha hazaküldik a mamát/papát, fél óra múlva újra beküldjük mentővel, mert itthon csak a gond van vele"...

Szóval azért érdekes egy állatfaj vagyunk Ha lenne mondjuk "egészségnevelés" óra, és lenne egy alap eü tudása mindenki - pl. nem ecetes borogatást raksz a sebre, hanem Betadine-t, ha fáj valami akkor jegeled és ha kell fájdalomcsillapítod, stb... Az egész rendszeren a felesleges/indokolatlan terhelés csökkenne, több szabad kapacitás lenne a ténylegesen beteg emberekre - mert azokkal nincsen baj.

[Remy]

Ne Püben legyen, engem is érdekel.

[rikko]

Jó reggelt madridom népe:)

Kérdésem a következő lenne :

Érdemes - e 40+ éves fejjel belevágni egy Full Stack Developer képzésbe? Úgy, hogy az IT-hez , mármint a komolyabb részéhez semmi közöm.
Az éjjel az egyik haver ezzel nyúzott, hogy vágjak bele.
Megmondom őszintén olvasgattam felkómában, hogy kb miről is lenne szó, de úgy gondolom van itt pár ember, aki tud nekem a szakmából egy kis véleményt adni.

Mennyire reális, hogy ennyi idősen még eljusson az ember egy olyan szintre, hogy azért ne törlőrongynak legyen nézve a munkahelyén?
A szakma buktatója is érdekelne.

A válaszokat előre is köszönöm!


PS.: Az nem válasz, hogy ott a Google

Az attol fugg, mennyi idot tudsz aldozni ra, hogy kitanuld, illetve mi a kicsit reszletesebb cel, mondjuk pozicioban es fizetesben, amit el szeretnel erni.
Egy junior szintet elerni kb 1-2 ev, foleg mivel full-stackrol kerdezel, ami alapvetoen sokfele technologia, meg ha nem is melyen. Amugy realis, lattam mar ra peldat, volt ilyen juniorom, de nyilvan meglesznek a hataraid, amit erdemes elfogadni.
A buktato lehet hogy neha daralni kell. Hullamzo tud lenni a munka, es szellemileg es lelkileg is faraszto, de errol nem beszel senki. A kieges egy nagyon gyakori dolog. Ill. az is, ha vmiben csak feluletes tudast szerzel, ami a feladatok 95%-anak az elvegzesehez eleg, de ha ugy alakul, akkor az adott problemat nem fogod tudni megoldani, vagy csak nagyon nehezen (ami nem feltetlen baj, de szar erzes tud lenni). Az imposztor szindroma ha van, akkor az nap mint nap elojohet.
IT-ban a munkahelyen torlorongynak neznek stilus mar nem igazan divat, termeszetesen rossz helyet foghatsz ki, - nem azt mondom, hogy nem letezik - de szerintem minimum aa 2/3-ada nagyon korrekt. A juniorokat kepzik, mentoraljak. Nincs szemelyeskedes, nekik is erdekuk, hogy minel ugyesebb legyel es jol erezd magad. Naluk kamatoztasd a tudatosad, legyen az barmilyen szinten.

A célom a 100k €/év fizu. Sajnos a jelenlegi szakmámban ez kb esélytelen, pedig így is azért jo helyen vagyok. Így egy ideje agyalok, hogy mit és merre. A logisztika és az IT érdekel.
Ha látom, hogy pár éven belül elérhető ez a 100k/év akkor szinte bármit be tudok áldozni arra, hogy elérjem a kitűzött célt. A lényeg, hogy ne legyen monoton meló. Az nem baj, ha stresszes, pörgős esetleg új feladattal bíznak meg. Ezt jól kezelem.

Azok a határok azért érdekelnének. Ha van kedved akkor PÜ-ben is.
Tudom, hogy valamerre lépnem kell, de jól akarok választani

[Realista24]

Nem rarugni kell az ajtót, hanem ha úgy adódik, emlékeztetni a hivatására.

Ezzel a félelemmel tartják sakkban a szülőket a tanárok, edzők, orvosok. A szülő ne szóljon semmiért, mert a gyereket könnyen meg tudom szivatni.
Anyatok…

[hehetheoriginal]

senki nem mondta, hogy ne tartsd tiszteletben a szabályokat, nyilvan nem ukránbunkó tajparaszt módra megy oda normális ember.
viszont ha ok nélkül kapod a faszságot vmi idiótától, ott helyre kell tenni a dolgokat, különben semmit se fogsz elérni, és emiatt jön a folyamat gyomorideg a következő alkalmakkor, hogy mennyi időt és energiát elbaszol es nincs eredménye, nem lesz megoldás, gyógyulás, pluszba még kutyaként is bánnak az emberrel, stb

de amugy megértem, hogy az ember kurvára nem harcolni meg szájalni megy oda, egyszerűen probléma, konfliktus nélkül akar megoldást találni vmi gondjára, és rohadtul nincs energia leállni faszkodni. de ilyen a világ, tele van idióta balfaszokkal. en ugy fogom fel, hogy nekik kurvára mindegy, hogy neked jo vagy rossz, teljesen leszarják mi van veled, csak én tudok tenni magamért/családért, senki másra nem számíthatok, akár az a munkája, él az én adómból, akár nem.