Egyéb sportok

[nokedli]

mások vagyunk na.
nekem amiről beszélsz a kosárlabdában jött elő - ma már nem játszom, mert nem tudnék azon a szinten, amit elvárnék magamtól -,

hol kosaraztál, és milyen szinten?
tényleg érdekel, lehet találkoztunk a parketten, bár arra emlékeznék:D

Ah,csak a hátát láttad,miközben zsákol.

[csababarca]

mások vagyunk na.
nekem amiről beszélsz a kosárlabdában jött elő - ma már nem játszom, mert nem tudnék azon a szinten, amit elvárnék magamtól -,

hol kosaraztál, és milyen szinten?
tényleg érdekel, lehet találkoztunk a parketten, bár arra emlékeznék:D

[hehetheoriginal]

Darwin dijra eselyes, gg

['shutterisland]

kozben a reggeli temazgatas ota gyakorlatilag semmi update nincs, amik voltak is, azok csak baljos jelek, minthogy nem lattak a serpak sehol es hogy nepalban kozben be is sotetedett mar.
sajnos kezdenek lemondani rola a "szakertok" is.

remiszto belegondolni, mi lehet ott egy hoviharos ejjelen oxigenmaszk nelkul.

[zsuninnyo]

Hehe kolléga. Megkérdezem a biztonság kedvéért, voltál már hegyet mászni ? Nem a Kékesre felbuszozni , hanem úgy rendesen 5-6 órát hátizsákosan ?
Mert egyetlen egy sikeres vizsgám vagy győztes gól nem okozott olyan érzést.

Szerintem összehasonlíthatatlan érzés.
Még akkor is, ha a végeredmény kb ua. De ugye pl a te esetedben kb annyi közöd van a Real sikereihez , mint nekem
Viszont , ha beleteszed a kemény melót akkor más az erzes és mint mondtam maga az utazás is felemelő.
Vizsga az még olyan felemás érzés, legalábbis nálam.

A dopamin froccs mindenkinek ugyanaz tok mindegy mi valtja ki. Egy kurva magas hegy megmaszasa ugyanazt a dopamin loketet valtja ki, mint atmenni egy nehez vizsgan vagy bevenni 130cal egy kanyart, esetleg elerni egy mocskos nehez achievementet vmelyik jatekban. Az mas kerdes, kinek mi inditja el, ez a szubjektiv resze. Szoval nem mondhatod, hogy osszehasonlithatatlan erzes, mivel nem tudod mas mitol kap akkorat, mint te. Es nem fugg attol, te mennyi munkat tettel bele, a tested nem meri ezt patikamerlegen, mondhatnam, hogy abszolut leszarja.
Masreszt fuggoseget okoz, es amekkora a kiugrasa, akkora lesz a melypont is (pont ettol alakul ki a fuggoseg). Ezert erdemes kordaban tartani ezt a fajta (ki hogyan definialja) boldogsagot, oromot.
Fun fact: ezt hasznaljak ki a jatekok a fuggoseg kialakitasara (gamifying).

['shutterisland]

allitolag VELHETOEN egy ember alakot lattak fenn a tetejen aki VELHETOEN o lehetett.
tenyleg beindult a media rendesen, de mi egyszeru hetkoznapi emberek ugyis kovetjuk a sztorit mert a hype mar felultet mindenkit a vonatra.

[h3x0r]

A kurva anyját a médiának, hogy megint valaki (esetleges) tragédiájából akarnak megélni. És mi meg kattintunk, olvassuk, először, hogy megpróbálja, majd hogy eltűnt, megvan a közös élmény, amiről tudunk fórumon, munkahelyen beszélni; Mint mikor a korai big brother meg való világ évadok mentek, csak most szó szerint a "lét a tét". Nemsokára a fókusz, telex és társaik megkeresik a szakértőket, hogy x idő után általában ennyi meg annyi az esély. Végül vagy előkerül és mindenki megkönnyebbül vagy elkezdik keresni a holttestet ami vagy előkerül vagy általában nem. Nem lepne meg, ha egy black mirror epizódban ugyanez a történet azzal egészülne ki, hogy lehetne rá fogadni, hogy túléli vagy sem.

[Anthony]

pláne, hogy manapság már ezrével futkosnak fel a hegyekre az emberek, nem akkora hir, mintha valaki egyedül elindulna a marsra pl.

Ez a másik amit mondok hogy akinek nem megy nem kéne erőltetni.

Ott volt Klein Dávid, 9-szer futott neki, egyszer sem sikerült, közbe ment a tv műsor, kapta a szponzori pénzeket az rtl-től.

Aztán felmennek ezrek, vagy ott a másik serpa aki 26x volt fent, van akinek megy ez és van aki csak erőlködik.

[babaking]

Szerintem nem kérdés, hogy létezik-e az adrenalin fröccs vagy az ezt követő eufória, amikor azt érzed, hogy na most élek igazán, mert egyértelmű, hogy igen. Lehet valakinél ez hegymászás, bungee jumping, hullámvasút vagy motorozás közben.

A gond akkor van, amikor ez átmegy függőségbe és minden nap erre az érzésre vágysz, csak ilyenkor érzed igazán jól magad.

Egy felelősségteljes ember egy pont után (házasság vagy gyerek születése) azt mondja, hogy számára a családja az első és visszavesz, nem kísérti meg újra és újra a sorsot önös érdekből. Sajnálom a családját, hogy ők csak a második helyen állnak, közben meg az az érzésem, hogy nekem erről az egészről tudnom se kéne.

Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt ezeknek az embereknek nem csak ez az életük, de valahol ez a munkájuk is, tehát még nehezebb abbahagyni.

Alex Honnoldnak is van kölyke mégis free-solozik tovább - aki ezt nem éli meg olyan mélyen az ezt nem értheti meg szerintem.

[hehetheoriginal]

közben meg az az érzésem, hogy nekem erről az egészről tudnom se kéne.

igy van, ezt mondom én is.

pláne, hogy manapság már ezrével futkosnak fel a hegyekre az emberek, nem akkora hir, mintha valaki egyedül elindulna a marsra pl.

[h3x0r]

Szerintem nem kérdés, hogy létezik-e az adrenalin fröccs vagy az ezt követő eufória, amikor azt érzed, hogy na most élek igazán, mert egyértelmű, hogy igen. Lehet valakinél ez hegymászás, bungee jumping, hullámvasút vagy motorozás közben.

A gond akkor van, amikor ez átmegy függőségbe és minden nap erre az érzésre vágysz, csak ilyenkor érzed igazán jól magad.

Egy felelősségteljes ember egy pont után (házasság vagy gyerek születése) azt mondja, hogy számára a családja az első és visszavesz, nem kísérti meg újra és újra a sorsot önös érdekből. Sajnálom a családját, hogy ők csak a második helyen állnak, közben meg az az érzésem, hogy nekem erről az egészről tudnom se kéne.

[hehetheoriginal]

voltam pár helyen ausztriaban hegyet mászni.
nem feltétlen sportérték miatt, hanem mert szép a táj, jó a levegő, kevés a köcsög.
sohasem éreztem semmi extrát felérni a tetejére, de lentebb a hüttében a sör mindig extatikus állapotba hozott

mások vagyunk na.
nekem amiről beszélsz a kosárlabdában jött elő - ma már nem játszom, mert nem tudnék azon a szinten, amit elvárnék magamtól -, meg autó- vagy motorvezetésnél, ha bassza neki az ember. ez utóbbi sajnos sem a testi épségre, sem a pénztárcára nézve nem egészséges, úgyhogy marad a fórumon való trollkodás, az extázis után való kutatás gyanánt

[rikko]

a csúcsra érkezés utáni eufóriát.

ugyanezt érzed egy győztes meccs vagy csak egy gól után is.
vagy mikor egy kurvanehéz vizsgát letudtál

amugy durva, olvastam cikket, hogy a csucs kozeleben fagyott holttestek tucatjai "szolgalnak utbaigazitasul"...

nem egy dokufilm van róla, hogy ott kell hagyni, aki leül vagy megáll, mert vagy mindenki meghal, aki menteni próbál az is, vagy mindenki saját magáért felel.
van videó, hogy a fickó ül egy kiszögellés alatt, még lehet látni a lehelletét a levegőben, de nincs más választás menni kell tovább. az everestre való út amugy kész vicc manapság, egymást tapossák az emberek, sorban állnak várva a csúcstámadásra:https://www.bbc.com/news/world-asia-48401491


aztan van ez a forma: https://www.youtube.com/watch?v=KEnK8rvqwgI
fél év alatt mind a 14db 8000es csucsra felszaladt, van netflix special is róla.
14 peaks vagy mi a cime

Hehe kolléga. Megkérdezem a biztonság kedvéért, voltál már hegyet mászni ? Nem a Kékesre felbuszozni , hanem úgy rendesen 5-6 órát hátizsákosan ?
Mert egyetlen egy sikeres vizsgám vagy győztes gól nem okozott olyan érzést.

Szerintem összehasonlíthatatlan érzés.
Még akkor is, ha a végeredmény kb ua. De ugye pl a te esetedben kb annyi közöd van a Real sikereihez , mint nekem
Viszont , ha beleteszed a kemény melót akkor más az erzes és mint mondtam maga az utazás is felemelő.
Vizsga az még olyan felemás érzés, legalábbis nálam.

[hehetheoriginal]

a csúcsra érkezés utáni eufóriát.

ugyanezt érzed egy győztes meccs vagy csak egy gól után is.
vagy mikor egy kurvanehéz vizsgát letudtál

amugy durva, olvastam cikket, hogy a csucs kozeleben fagyott holttestek tucatjai "szolgalnak utbaigazitasul"...

nem egy dokufilm van róla, hogy ott kell hagyni, aki leül vagy megáll, mert vagy mindenki meghal, aki menteni próbál az is, vagy mindenki saját magáért felel.
van videó, hogy a fickó ül egy kiszögellés alatt, még lehet látni a lehelletét a levegőben, de nincs más választás menni kell tovább. az everestre való út amugy kész vicc manapság, egymást tapossák az emberek, sorban állnak várva a csúcstámadásra:https://www.bbc.com/news/world-asia-48401491


aztan van ez a forma: https://www.youtube.com/watch?v=KEnK8rvqwgI
fél év alatt mind a 14db 8000es csucsra felszaladt, van netflix special is róla.
14 peaks vagy mi a cime

[rikko]

semmi hir nem erkezett azota, a serpak sem lattak, laikuskent azt mondanam, hogy az eselyei kozelitenek a nullahoz de mar a hozzaertok sem pozitivak.

amugy durva, olvastam cikket, hogy a csucs kozeleben fagyott holttestek tucatjai "szolgalnak utbaigazitasul"...

A tavalyi csúcsra töréskor is 2 napra elveszette őt a világ,aztán már rég az alaptáborában pihent amikor jelzett a GPS

[rikko]

Én például többször voltam 3000 felett nem volt semmi gáz. Szépen nyugodt tempóban kb mint egy jó kis séta. A srác akivel mentem többször volt 5000+ felett , több éves tapasztalattal a háta mögött. Azt mondta, hogy nincs olyan szponzor aki neki annyit tudna fizetni, hogy 8000+ felé menjen.
Azt többször említette, hogy az igazi határ az 4800-5000. Addig elmegy az emberek jó része. Onnantól viszont már kell a tudás.

Én fantasztikus érzésnek találom a hegymászás folyamatát és a csúcsra érkezés utáni eufóriát.
De az életem nem tenném fel azért, hogy felérjek.

['shutterisland]

semmi hir nem erkezett azota, a serpak sem lattak, laikuskent azt mondanam, hogy az eselyei kozelitenek a nullahoz de mar a hozzaertok sem pozitivak.

amugy durva, olvastam cikket, hogy a csucs kozeleben fagyott holttestek tucatjai "szolgalnak utbaigazitasul"...

[babaking]

De az is durva, hogy ugye amellett hogy sokan odavesznek (idén már közelíti az éves rekordot) hányan vannak akiknek nem sikerül feljutni a csúcsra. Közben meg olvasom hogy Pasang Dewa Sherpa 1998 óta 26 alkalommal járta meg a csúcsot. Lehet nem mindenkinek való ez a dolog, és nem kéne divatból oda menni (most nem a magyar fiúra gondolok), én pl szerintem 4000 méteren elájulnék.

Én csak 4200ra másztam (bár inkább túra volt mint mászás). Nagyon fasza élmény én jól bírtam a magasságot, másokkal 3000nel sugárban hánytak. Nyilván akklimatizációval, edzéssel lehet rajta segíteni de egy idő után vagy bírja a szervezeted vagy nem.

Es már 4000 méteren is pár lépésenként pihenni kellett, 8000en elképzelhetetlen mennyivel nehezebb lehet. (Bár nyilván a profik jobban viselik azt is)

[ferni]

Én értem hogy jó hobbi, meg ez az élete, de az ilyen minek csinál gyereket?
Hogy lehet valaki ekkora faszkalap, hogy kiteszi ennek a gyerekét, hogy Apa nélkül fog felnőni?

Erőss Zsolt is itt hagyott két gyereket, ő is lehet itt hagy egyet, de reméljük történik valami csoda.

Én értem, hogy ez az asszonnyal meg van beszélve, hogy benne lehet a pakliban, hogy nem jön haza, de szegény gyerekkel mi a fasz lesz, vele ki beszéli meg? Majd 10 év múlva a pszichológus?

Botrány, erre egyszerűen nincs megfelelő indok számomra.

[Anthony]

De az is durva, hogy ugye amellett hogy sokan odavesznek (idén már közelíti az éves rekordot) hányan vannak akiknek nem sikerül feljutni a csúcsra. Közben meg olvasom hogy Pasang Dewa Sherpa 1998 óta 26 alkalommal járta meg a csúcsot. Lehet nem mindenkinek való ez a dolog, és nem kéne divatból oda menni (most nem a magyar fiúra gondolok), én pl szerintem 4000 méteren elájulnék.