Hát, azért ez is fura. Mármint a gipszelős sztori. De lehet, régen így volt.ferni írta: 20 éve, 8 évesen eltört a jobb lábam.
Mentünk átgipszelésre, járógipszre.
Édesapám volt velem.
Ilyen bazi nagy szűk folyosót kell elképzelni, aminek a szélein voltak székek mindkét oldalt ahol vártak azt emberek aztán ajtó mindenütt.
Végre sorra kerültünk, bementünk. Be se értünk kb az ajtón, halljuk hogy megy kint a zűrzavar, sikítoznak stb.
Egyszer csak kinyílt az ajtó, de nem tudtam mi van, Apa végig takart mindent és kivitt onnan azonnal.
Utólag mesèlték el, hogy egy kb 20szor megkéselt embert toltak végig ott a folyosón, vérzett mint az állat és betolták oda ahol voltam… Később meghalt.
Mai napig hálás vagyok Apának, hogy nem kellett ezt átélnem 8-9 évesen és eltakart mindent és nem vettem észre az egészből kb semmit.
Utána Telkibe jártunk magánkórházba, azt mondták ott már rég le kellett volna venni a sima gipszet, nem is értik mire vártak ott ennyit![]()
Mikor eltört a lábam is jó buli volt![]()
Eltört a síp- meg a szárkapocscsont is, ülök a hátsóülésen a kocsiban, sürgősségi bejárathoz kijött az orvos meg a nővér, ránéznek, ez fix nem tört el![]()
![]()
Mikor végre megröntgenezték meg néztek nagyokat azok a faszfejek, hogy jéé kajak eltört![]()
Már toltak volna azonnal a műtőbe, annyi szerencsénk volt hogy Fater ismert a kórházban egy embert, azt csak emiatt próbálták meg összegipszelni műtét helyett és baszki emiatt nem lettem műtve, mert azt mondták elsőnek ezt esélytelen összegipszelni azt mégis ment![]()
Én 6 éve vagyok benne a rendszerben, ha nem más osztályon vagyok gyakon, heti 200 beteg biztos átmegy a "kezeim" közt. Ilyen előre kijelentéseket, hogy "biztos nincs eltörve", sose szoktam mondani, sőt...
Minden töréstípusnál van 1-2 "megszokott pont", amit megvizsgálok, ha azok pozitívak, inkább azt mondom, hogy 90% el van törve, de rtg nélkül nincs biztos diagnózis.
A mentősök nálunk a nagy "varázslók", akik megmondják a tutit. Arról is lehetne sztorikat mesélni...
