Nagyon kivételes eset vagy akkor és örülj annak, hogy te erősebbé válsz a nyomás alatt. Az emberek 90% nem képes erre. Figyelem vizsgálatot is végeztek ezzel kapcsolatosan és a csőlátás kialakul rengeteg embernél, nem képesek részleteket feleleveníteni a helyzetből. Velem is volt már ilyen én se tartozok a szerencsés 10% közé.hehetheoriginal írta: Remelem meg ebren vagy es nem hiaba irom![]()
mai napig emlekszem hol merre mi hogy volt, milyen napszak, mi merre hany meter, fenykepkent, 4K videokent egett bele az agyamba. Mindketszer tudtam sajnos/szerencsere arra koncentralni, hogy mit kell tenni, lehet csak véletlen vagy szerencse volt. Nagypofajunak tunok nyilvan, de anno a profi/felprofi sport, vagy akar egy allasinterju, vizsga vagy olyan stresszhelyzet soran, ahol nagy a nyomas, ez csak meg jobban koncentraltabba tesz.
Nyilvan nem azt mondom, hogy en vagyok itt a legnagyobb kiraly, csak ha mar rakerdeztel...
Amugy pont ez lenne a lenyeg, hogy hosszas felmeresek, vizsgalatok, tesztek es rutin alapjan az olyan rendőrök legyenek az utcakon es a szopó szituk kozeleben, akik tudjak mi a dörgés, akik nem halmoznak hibat hibara, amikor gyorsan es optimalisan kell donteni kielezett helyzetben.
Ez lenne a feladat. Millio modszer van ra. Ez a rendszer hibaja, hogy azt is felveszik, aki nem alkalmas ra. Aztan ez a vege, tragedia, halaleset.
A második felére reagálva, a rendőrség pont nem az a "cég" jelenleg sajnos ahol hosszasan felméréseket, képzéseket, vizsgálatokat helyeznek az előtérbe. Ezért néha túl nagy árat fizet. Az ORFK -és ugye a mögötte álló kormány- statisztikai alapon működteti a testületet, mindet a számok mögé helyez. Ez amúgy nagyon nagy baj, ennek az eredménye pl. a 10 hónapos járőrképzés és a 4 hetes határvadász képzés. Az intézkedéstaktika gyakorlására és személyenkénti fejlesztésére évente kb. 1-2 képzés van, jobb esetben -ha van idő-, egymás között gyakorolják a kollégák havonta kb. 1 órában, ami nagyon kevés. Mondanom sem kell, hogy 10 hónap illetve 4 hét nem elég elsajátítani a szakma alapjait, évek kellenek hozzá és még azután is érhet váratlan szituáció.
Egy ideális világban ez lenne, amit te szeretnél. Nyilván vannak bunkó emberek köztünk is, bár én ezt a részét kikopni látom a testületnek, ez a régi vágású rendőröknek volt a jellemzője, a modern világ rendőre itt nem ilyen. A profizmus -amit te szeretnél- a képzetlenség okán nincs meg, illetve abban igazad van, hogy mi is emberek vagyunk és megtörik a lelkünk. Velem is volt olyan, hogy megtörtem, vannak olyan helyzetek, ahol egyszerűen ezt nem tudod kizárni. Főleg amikor az intézkedés közben pl. kisgyerekek arcát látod ijedten és félve.hehetheoriginal írta: Ugye regebben rajt volt az autokon, hogy szolgalunk es vedunk, asszem ma mar ez nincs.
Mit jelent szamomra. Kezdetnek, hogy megfelelon profizmussal, mindenfele egot, erzelmeket, korabbi torteneseket, elmenyeket, a privat szarsagokat kizarva nyissa meg es folytassa le a kommunikaciot az adott civillel, es ne rogton türhő tajparaszt modra orditva utasitson, mikozben nyilvanvaloan az alany semmi olyasmit nem csinal, ami ezt a banasmodot valthatna ki a rendorbol.
Peldaul. Szoval profizmus. En elhiszem, hogy nehez, mert mindenki csak ember, es itt kb az kell, hogy erzelemmentesen, robotkent viselkedjen, a torveny betujet betartva es betartatva, de sajnos sokszor nem ezt tapasztaltam.
Example #2: ne erezzek es ereztessek magukat felsobbrendunek, csak mert jelveny es fegyver ficeg az oldalulon, az ilyesfajta magas lorol valo pokhendi pofazasra rendszerint elsütöm nekik az ugyebar most is szolgal es ved, uram, az adofizetokert az adofizetok penzebol kis felmondatot, volt, hogy visszazokkent a valosagba es elnezest kert, de volt, hogy folytatodott a bullshit.
3. A lustaság, nemtorodomseg, mikor latom az emberen, hogy fizikai fajdalom segiteni meg dolgozni, mikor megvan a konkret ora es perc, hogy mit kellene visszanezni a kameran, de csak par hetre ra jon a hatarozat, hogy nem talaltak semmit.
(Az igazsaghoz hozzatartozik, hogy nem egyszer volt pozitiv tapasztalatom is, vannak rendkivul profi arcok, akiknel csak neztem, hogy ez igen bazmeg, befuzte kb az ember az oktatovideot. Nem tudom hanyada ez, de sajnos ezek mellett a fentebb leirtak, plusz azok kozott, akiket szemelyesen ismerek korruptak, bunozok! rendorkent (azota mar kikopte magabol a rendszer, gondolom megallapodtak vmiben), es plane manapsag, amikor annyi fehergalleros szenny történik, mikor annyi agressziv, az elettol megkeseredett, felbolond ember van, a ciganybunozes messze nincs kezelve es megoldva, es nem latja az ember, hogy a porneptol valo penzbeszedesen kivul barmi hasznuk is lenne, mikozben az adofizetok milliardjai tunnek el offshore számlákon, es rettegve hagyja magara a csajat/feleseget/csaladjat az ember, szoval vannak oknyomozo ujsagirok, de par besugott drogbizniszen kivul nem nagyon latom, hogy itt rend lenne teve, a rendorseg kez a kezben, osszefonodva a politikaval szopatja az egyszeri embert.)
A fehérgalléros részre, a cigánybűnözésre és az agresszív emberekre pedig nem feltétlenül a rendészet a megoldás. Nyilván az első csoportra ez lenne, de jelenleg látva az állam működését kizárt, hogy ezt mi felszámoljuk és ez nem csak helyben itt Magyarországon a baj. Ha megnézed Európát (pl UEFA vagy FIFA szervezetét) ott is begyűrűződött már a dolog és nincs kezelve messze sem, 1-2 csilliárd euró vagy forint és mindenki megvásárolható. A cigánybűnözést is szociális téren kellene elkezdeni kezelni és felszámolni (apáról-fiúra halad ugyanis a dolog), a beteg emberek pedig elsősorban a megfelelő pszichiátriai kezelés hiánya miatt jutnak el arra a szintre, ahol pl a tegnap előtt a kollégát meggyilkoló személy. A rendészeti eszközök messze nem nyújtanak erre megoldást szerintem. Nekünk is foglalkozni kell ezekkel az ember nyilván, de mi ehhez kevesek vagyunk, ezt én is tudom.
Azért sem mondok részleteket, mert én se tudok mindent. Elvileg az újságokban az volt ma reggelre olvasható, hogy jog- és szakszerű volt az intézkedés, valamint arányos is, szóval nem volt vele probléma. Nyilván ha minden rendben lett volna, a kolléga velünk lenne még mindig.hehetheoriginal írta: wait a sec, nem ugy volt, hogy megallitottak a szomszeddal valo perpatvar kozepen, aztan lekisertek/levittek a lepcsohazban a haz ele?
Tenyleg nem volt alkalom atnezni lovo/szurofegyver utan az ipset? Tenyleg nem kellett volna megbilincselni, ha mar a kierkezeskor agressziv volt epp?
Ha nem igy volt, akkor mondd.
Ezt se ertem amugy, hogy nem mondhatsz reszleteket, mert bla bla bla, nyilvan nem a nevet meg a lakcimet, pin kodjat akarna tudni az ember, de pont hogy joga van mindenkinek tudni mi tortent es nem titkolozni, meg elhallgatni, hogy esetleg (maybe politikai nyomasra, hogy nehogy rossz szinben tuntessuk fel a szervet es kideruljenek a mulasztasok) megiscsak elbasztak a dolgot, es emiatt halt meg valaki.
Ahhoz, hogy az első két kérdésedre válaszolni tudjak, ott kellett volna nekem is lennem az intézkedésnél. Így nem tudok erre választ adni.
Visszatérve a társadalom szolgálatára, én tényleg azért lettem rendőr anno, hogy segítsek. Nyilván ez egy utópia, mivel nem tudsz mindenkin, és nem is lehet amúgy sok emberen, mert reménytelenek (lásd csalók áldozatai - akik szerelem reményében milliókat utalnak amerikai háborús veteránoknak kórházi-utazási költségekre, akiket sosem láttak). Maguk is elismerik azt, hogy hibáztak mégis elénk rohannak. A rendőrség nem tud mindenkit kiszolgálni és mindenkinek ideális helyzetet teremteni, hiába a nép szolgálatára hozták azt létre. Én erre az egészre úgy tekintek, hogy próbálok mindenkivel emberséges lenni, amikor hozzám jönnek, nyilván nem fogom tudni kisegíteni, de ha meghallgatom és jegyzőkönyvezem amit mond, lehet már jó szájízzel megy el és nem azt mondja, hogy milyen semmire kellő fakabátok vannak itt. Esetleg jó tanáccsal látom el, én ennyit tudom kisvárosi bűnügyes rendőrként tenni, ennyire terjed ki a "hatalmam". Sosem éreztem más fölött állónak, nem is hiszem, hogy valaki úgy ment el tőlem. Járőrként is hasonló volt a szituáció, mindenkit meghallgattam és mindenkinek leírtam a problémáját, hogy legyen annak nyoma, aztán később valamilyen úton módon egy előadó-ügyintéző kolléga azt rendezte, de odáig már nem ért a hatalmam.


