Kicsit csapongós, nincs időm most:raul 4 ever írta: Az én matekos agyamnak kínszenvedés volt az összes magyaróra, pedig iszonyú szerencsém volt, nagyon jó magyartanáraim voltak ált.+középsuliban. De ha nem kéne mesét olvasni a gyereknek, sztem egyetem óta könyv se került volna a kezeim közé.. Mondjuk gyerek+történelmi témájukon kívül egyébként nem is..
A munkának szvsz ehhez semmi köze, csakmert a hátam közepébe nem kívánom a kuttúrát (lölö után szabadon) és nem is mélyülök így el benne. Van a melómnak olyan része, ami kumma unalmas/nem érdekel, de 100% alapossággal csinálom azt is..
Nálam nincs ilyen kapcsolás, hogy aki valamit azért nem akar, mert nem érdekli, akkor is csinálja, mert különben máshol ez a hozzáállás visszanyal.. (bár azért persze, ne töröljük el az irodalomórát, de több törióra lehet hasznosabb volna)
Munkának is van köze ehhez, mert ott is lesz olyan dolog, amihez éppen akkor nem lesz kedved, vagy éppen nem vagy benne olyan jó. Én is matekos agyú vagyok, kódolni imádok, de ott a dokumentálás, a normális kommunikáció, amit nem szeretek, mégis meg kell csinálni.
Nem is konkrétan az van, hogy neked 35 évesen majd kívülről kell szavalni a Toldit, hanem hogy a gyerekként az agy fejlődjön és a kölök megtanulja az önuralmat illetve azt, hogy igen néha vannak szar dolgok, amik nem jönnek egyszerűen és meg kell csinálni ennek ellenére. Elég sok ember felnőtt úgy, hogy meg kellett tanulnia ezeket és éli életét, mindenféle maradandó károsodás nélkül.
Az, hogy ha ezeket még meg is jegyzed, esetleg felfrissíted felnőttként, onnantól kezdődik a műveltség rész.
Amiben egyetértek: szelektálni lehet ezeket. Sokkal nagyobb és diverzebb tudásmennyiséget kell a mai gyereknek az agyába fogadnia, mint 30 éve, változtatni kell folyamatosan, de nem az irodalom kigyepálása a megoldás. Inkább módszeresen kellene fejlődnünk.
Plusz fontos dolog: kell, hogy gyerekkortól menjen az alapvető műveltségek elsajátítása, hogy ne birkákat neveljünk, akik csendben teszik csak a dolgukat, hanem önálló gondolatokkal rendelkező emberket, akik az életben is tájékozottak, nem csak abban a napi 8 órában.