Ma hajnalban értem haza Madridból, és tradíciónálisan a Real Himnuszt hallgatva vonultam haza.
Ez a nagyjából 1 óra volt az talán, amikor úgy igazán felfogtam, hogy nyertünk, és hogy micsoda tettet is hajtottak végre a srácok.
Pörgött a fejemben a meccs, a jelenetek és vigyorogtam, mint hehe, amikor szállodában alszik és nem kamionos parkolóban.
Ebben a szezonban annyi egyedi, hihetetlen és megismételhetetlen jelent volt, amelyik közül, ha csak egyet is kiveszel, akkor kiestünk.
Erről tényleg egy dokut kéne forgatni, és tananyagba betenni a következő generációknak...miközben ezek fejben már a címvédésre készülnek...és ha Modricék kitalálnak valamit....