RealMadridFanatic írta:
Igen, ezek személyesen nyerő dolgok, iszonyatos mennyiségű a nonverbális info, ami nagyon komolyan árnyalja a képet, ez bármiféle ilyen jelleggű végzettség nélkül is egyértelmű, csak az alapján is, amit a kollégákon észreveszek, miközben beszélünk.
Pszichológusnál agresszív kényszergondolatokkal voltam, amikor már eljutottam oda, hogy abszolút nem értem mi ez, mitől, miközben egy teljesen nyugodt személyiség vagyok, soha nem volt komoly (értsd fizikai) konfliktusom senkivel.
Olyan 5-6 alkalom volt összesen. A miértek nem derültek ki, de én is rájöttem, hogy nem is fontos (persze az építkezés, gyerekvállalás, munkahelyen akkor kezdődő bornout-szerű jelek együttese elég táptalaj volt, hogy ne tudjam helyén kezelni és gondolati spirálokba űzzem magam), viszont rávezetett a "doki" a megoldásra. Csodát nem tett persze és viszonylag triviális, hogy ilyen esetben az elengedés segít, de az nagyon nehéz tud lenni, főleg, ha az ember hajlamos túlgondolni a dolgokat, miközben a hogyanok és miértek alapvetően érdeklik mindennel kapcsolatban.
Szerencsére megoldódott viszonylag gyorsan a dolog, amikor elfogadtam, hogy ez van, megtörtént, nem vagyok elmeháborodott, túl kell lépni rajta. Azóta sincs ilyen jellegű problémám.
A miértek nagyjából itt keresendőek:
""Ezt sem érzem hatalmas akadálynak, mert nem volt sétagalopp a gyerekkorom, még ha nem is szenvedtem hiányt semmiben, mindenért meg kellett dolgozni."
Igaz nem tudom mit éltél meg gyerekkorodban pontosan.
Minden érzelmi kezelés ami a skála egyik végén helyezkedik el, az a múlt hozománya. Már az is tudott, hogy örökölhetünk traumákat (transzgenerációs problémák). Az első 5 év azért fontos mert akkor fejlődik ki az agyad kb 80%a. Ha a szülő szorongott vagy depressziós volt akkor a gyerek kötödési kapcsolatai nem alakulnak ki megfelelően és ezáltal az érzelmi kezelése, a motivációja, a magáról alkotott képe eltorzul. A személyiségzavarok: borderline, nárcisztikus, elkerülő stb mind ehhez az időszakhoz köthető. Na meg természetesen az ADD, ADHD-s gyerekek, szóval akik hiperaktívak és nehezen tudnak koncentrálni. Ami természetesen kezeletlen marad, a szülők és a tanárok betudják, hogy rossz, neveletlen, ő ilyen.
Nagyon fontos még, hogy gyerekként legyen autonomiád. A szülők ne erőszakoljanak rá semmit a gyerekre. A másik hiba amit elkövetnek, hogy nem engedik, hogy az érzelmeit kiengedje. Pl ha dühöt/haragot érez. Megkapja ilyenkor, hogy egy jó gyerek így nem viselkedik, te így ebben a házban nem beszélsz. Ebből azt tanulja meg, hogy az érzelmei nem számitanak, hogy a szülei iránta érzett szeretete feltételhez kötött és ő felelős a szülei érzéseiért. Ugyan ez vonatkozik akkor is ha kritizáljuk rendszeresen a tanulmányi eredményeit vagy mindent is megadunk neki (elkényesztetjük). Aztán természetesen ott vannak a fizikai bántalmazások.
Volt egy páciens aki beszélt a gyerekkoráról és mondta, hogy jó gyerekkora volt, szerették, nem szenvedett hiányt semmiben. Bár ha rossz gyerek volt akkor volt, hogy megverték. De semmi komoly, amúgy is megérdemelte.
Megkérdeztem tőle (és mástól is hasonló esetben), hogy ha látna az utcán egy gyereket akit valamelyik szülő éppen ver mert ellenkezett, akkor mit gondolna? A gyerek megérdemli? Ilyenkor természetesen nem a válasz.
Vannak olyan esetek is mikor azt mondják, hogy nem értik mi a probléma, sose verték, átlagos gyerekkora volt. Amikor belementünk akkor elmondta, hogy megtapasztalta azt, amikor otthon nincs harmónia (stresszes, ingerült szülük), őt pedig szavakkal bántalmazták. De ha visszagondol akkor nem érez semmi rossz érzést.
Ez ilyenkor azért van mert van az impicit és explicit memória. Az implicit memória tartalmazza pl az érzést. Az explicit pedig pl az eseményt. Ha emlékszik a negatív eseményre de az érzésre nem, akkor épp elnyomta az érzéseit jó mélyre, hogy túléljen. A gyerek függ a szőlőtől. Az implicit memórának köszönhető ha hirtelen szomorúságot, rosszkedvet, haragot érzünk.
Obszesszív-kompulzív zavar egyik skálája pl az agresszív kényszergondolatok. Szóval elég ügyesen kapcsoltál, mert sokan nem kérnek segítséget és csak egyre jobban bekebelezi a személyiséget..de amúgy relatíve könnyen kezelhető.