Mondjuk akkor mi szerencsésebbek vagyunk. November elején voltunk egyet, de reggel mentünk, este jöttünk, okt kimaradt. Szeptemberben is egy ilyen oda-vissza módszer volt bejátszva. Amúgy is elég ritkásan látom őket - havonta 1x, hát még most.Realista24 írta:Ezt megértem, mert Papám 87, hónapok óta nem láttam. Elesett, koponya alapi törés, most kórházba beengednek, mert életveszélyes az állapota, hiába van magánál néha._Bushido_ írta: Persze, az is egy opció. Majd még meglátjuk, hogy mi lesz.
De valahogy úgy érzem, hogy ahogy az útjuk vége felé járnak már (80+90), minden perc ajándék, amit együtt tölthetünk velük - persze ez valahol ellentmondásos is lehet?!
De ha meg mentem volna és odaviszem neki ezt a szart valahogy?
DE amúgy beszéltem a szembeszomszéd ápolónővel, elmeséltem neki a helyzetet (nyugdíjas, két fia Pesten, átment rajtuk ez a sz*r, menet közben a nénin is - mellékállásban még egy tesztelőállomáson is dolgozik a kórház mellett) óva int a dolgoktól. Én is inkább efelé hajlottam, csak míg volt egy ilyen teszteléses opció, gondoltam hátha.. De jobb a békesség. Lepakolunk a garázsuk előtt, be amit küldenek és ennyi; eljövünk. Talán majd tavaszra már jó lesz minden?! Legalábbis ennél jobb.
) sörök is egész jók egyébként.
Külön kiemelném azt a helyzetet, ahol az apa nem volt jelen a gyerekkorban.
