OFF

[Dupla D]

Ez alapján egyértelműbb, hogy tényleg lentről jön a probléma és valami vizet felszív a fal. De mivel ez akkor válaszfal (földszinten kb. 20 centitől szoktak kerámiafalnak már külön sávalapozást csinálni, de ezt méretezik, hogy bírja-e a födém), nem gondolnám, hogy a földből szívja fel.

Az a kémény felőli fal konkrétan a kémény falát takarja? Mert annak szerintem kéne lennie alapozásának.

Elég furcsa a dolog. Nem kizárt az sem, hogy a vízzáró kavicsréteget baszták el az építés során, viszont az, hogy csak itt jelentkezik a probléma, az nem erre enged következtetni elsősorban.

[kiserik]

Köszönöm válaszaitokat. Párátlanítót pont a napokban vettem, pár nap és ideér, de nem várok tőle sokat, inkább az asztmámra és allergiámra lehet kicsit gyógyír (bár gondolom ezeken sem segít a salétromos, penészes fal).

Kikkel beszéltél az üggyel kapcsolatban? Van pár direkt csak penészes fallal foglalkozó cégek. Tölük kérj segítséget mert a probléma iszonyatosan sokrétű.

vízszerelő, építész és külön ilyen nedvességgel foglalkozó manus is látta.

Itt van pár friss fotó:
1 | 2 | 3 | 4 | 5 |6

illetve így nézett ki a nagyobb felület, mikor le volt ütve (félévig száradt...)
kép

hiába tűnik nedvesnek amúgy a régi képen (vakolat nélkülin), érintésre csontszáraz volt, és páratartalommérő se mutatott rossz értéket... ráadásul a vakolat se volt vizes érintésre

arra is gondoltam esetleg, hogy a kémény felül is le van zárva, fürdőfelől is le van zárva, nappali felől is le van zárva, hogy nincsen ott hova távoznia a levegőnek, és a pára kicsapódik emiatt, de akkor fél centivel arrébb már miért nem látszódik? illetve mi a helyzet a fürdő felőli fallal? a kettőnek lehetséges, hogy köze van egymáshoz?

gondolkoztam hőkamerás vizsgálat kérésén is, de nem olcsó dolog.

Ha már ennyire pörgünk, beidéztem Victor korábbi hozzászólását, amin pár képet feltöltött, hátha valakinek ez segít.

Én továbbra is amellett vagyok, hogy a padló szintről szívja fel a vizet (vagy lefolyó, vagy talaj vizet). Túl alacsonyan jelentkezik a probléma ahhoz, hogy csak belső pára (helytelen/túl-szigetelés) legyen. Nyáron a szellőztetés miatt nem érződik a hatása, alapból sokkal többet nyitogatjuk az ajtókat a jó időben és a külső páratartalom is sokkal alacsonyabb. Télen sajna nagyon magas a külső páratartalom, így az nem nagyon használ.

Victor: milyen páramérőt akarsz venni és a zuhanyzó ajtaját éjszakára nyitva vagy zárva tartjátok?

[___Samy___]

Azt vágom, csak azt írta, hogy az osszefolyo meg a környéke már át lett vizsgálva.

[Dupla D]

Nem vagyok szakerto, de ha még a bejárati ajtoban lévő kulcson is csorog a víz, akkor nem komolyabb bajnak kellene lennie?

Az egyértelmű, hogy magas a páratartalom a házban és így ott csapódik le leghamarabb a pára, ahol nagyobb a hőmérsékletkülönbség, jelen esetben a hőhidaknál. A zár egy ajtóban egy minimál hőhíd.

Ha szennyvíz-elvezetés probléma van, akkor az nem fog látszódni a vízszámlán.

Ez a válaszfal csatlakozik egy oldalsó főfalhoz, ha abban a falsarokban van a gond, akkor lehet ugyanúgy épületfizikai probléma. Esetleg nem kivitelezték jól a falcsatlakozást és hőhidas az egész miatta. De ugyanúgy lehet bármi, amikről korábban szó volt. De akár az is lehet, hogy megül a víz valahol a rossz vízelvezetés miatt, és az emeli meg a páratartalmat teljesen a szobában + a vizesíti a falat. Nagyon sok oka lehet sajnos.

[Victor]

Gondolom csak akkor látszódna a számlán, ha konkrét csővel lenne a gond, az az összefolyónál van, az nem.

Veszek majd egy páramérőt holnap, megmérem este, kíváncsi vagyok. Márciustól októberig semmi baj nincsen a párásodással, de a nappaliban a sarok mindig ilyen. Arra tudok tényleg gondolni, hogy innen áramlik be a pára a házba, és miután télen kint hideg van, a meleg meg a hideg találkozik, és a túl sok pára ezeken a régi ablakokon csapódik le.

[___Samy___]

Ha vízvezeték probléma lenne, az nem látszódna a vizszamlan?

Nem vagyok szakerto, de ha még a bejárati ajtoban lévő kulcson is csorog a víz, akkor nem komolyabb bajnak kellene lennie?

[Victor]

Az összefolyó és a környéke most lett féléve feltérképezve, kicserélve a cső (a csempe bontásánál beleütöttem ). Vízvezetékszerelő már három is látta, gyakorlatilag ötletük nem volt.

[Dupla D]

Akkor én nem épületfizikai problémára gondolnék, hanem inkább valami csőpróblémára. Ha biztos nem megy a falban semmi cső, akkor alulról jöhet a gond. Akár az összefolyónál is lehet gond, vagy annak a csövével.

Lehet első körben kideríteném, hogy hol futnak a csövek, és kihívnék egy vízvezeték-szerelőt, hogy okozhatja-e ezt valami csőrepedés. Esetleg valahogy nem jut el rendesen az összefolyótól a víz a szennyvízig (pl. nincs meg a kellő lejtés a csőben). De ezt mindenképp valami szakinak kell megnéznie. Sajnos így kép alapján én se tudnék többet mondani, és ehhez én se értek, csak következtetni próbálok.

[Victor]

Akkor szerintem válaszfal lesz inkább.

[Dupla D]

Ha teherhordó, akkor kb. 25-30 centis. Ha 8-12, akkor válaszfal.

[Victor]

Belső fal, ezt nem mondtam. Kívül a ház oldalán nem látszódik semmi.

Nagyon buta vagyok ehhez a kérdéshez, hogyan dönthetem el, hogy válaszfal, vagy teherhordó?
Ha küldök képet, rá tudsz nézni, és eldönteni, hogy valószínűleg melyik a kettő közül?

A fal túloldalán a zuhany van, de nem ott van a csap. A sarokban viszont ott van az összefolyó, de a zuhanytálcát teljesen szétverettük, a csempék alá tettünk vízszigetelést, és azzal nem volt baj elvileg. Mondjuk nekem az is gyanús, hogy a zuhanyban is kb 1 hónap alatt koromfekete lesz a sziló, és főleg az érintett sarokban.

[Dupla D]

Ha belső fal, akkor sztornó minden. Válaszfal vagy teherhordó?

Ha sima 12 centis válaszfal, akkor annak valószínűleg külön alapozása sincs, a födém többnyire elbírja a terhét. Ha a másik oldalon zuhanyzó van, akkor az lehet az oka. Alul nem csinálták meg rendesen a vízszigetelést, vagy a csövek - ha abban a falban futnak - akkor az is lehet, hogy elrepedt valamelyik.

Áltsuli felújításnál most azt csinálták a kivitelezők, hogy áthelyeztek egy csapot az egyik terem egyik faláról a másikra, amit "elfelejtettek" bekötni a szennyvízbe. A falba folyt ki a víz. Nem tudom, hogy gondolták, hogy ez nem derül ki.

[Victor]

Körülbelül 70 cm magasságig látszódik a barnás folt a falon, és nagyjából egy méteres szakaszt érint (a sarokban látszódik csak barnásnak, a többi helyen csak kisebb puklik, szürkés foltok jelzik, hogy valami nem oké). Biztos nincs köze ennek a zuhanyhoz? Nekem akkor is fura, hogy csak a zuhany felőli fal ilyen (meg az a melletti a sarok találkozásánál).

Érintésre tényleg csontszáraz, hidegnek sem érzem túlságosan a falat, viszont szinte pince szaga van.

[kiserik]

Sajnos én azért mondok vizesedést, mert ha jól emlékszem ez nem főfal/oldalfal (szigetelt), hanem egy belső fal.

Jut eszembe: a zuhanyzó ajtót (ugye az van a fal másik oldalán) estére nyitva hagyjátok?

[Dupla D]

A hungarocell kevésbé jó páraáteresztőképességgel bír, mint a kőzetgyapot.

De mindenképpen meg kellene nézetni valami olyan céggel, aki ezekben otthon van. Nem csak a vízszigeteléssel foglalkoznak, hanem hőszigeteléssel is. Vagy külön kikérni két cég véleményét és vizsgálatát. Félő, hogy ha csak egy utólagos vízszigeteléssel foglalkozó ember nézi meg a házat, az rámondja, hogy biztos alulról vizesedik a fal, megcsinálja a vízszigetelést jó drágán, és nem változik semmi.

A falsarok alja inkább, ami vizesedik, vagy az egész? Ha inkább az alja, akkor valószínűbb a vízszigetelési probléma, ha az egész, akkor meg amit írtam.

[Victor]

Köszönöm a választ. 10 cm Hungarocell van a téglán, a padláson pedig kőzetgyapot szigetelés van. Amikor beköltöztem (december) nem volt ilyen gondom az ablakokkal, és a nappaliban a sarok is csak jóval később kezdett vizesnek tűnni. A beköltözés óta ezeket csináltam/csináltattam:
- a régi linóleum padlóra rátettem a laminált padlót a nappaliban
- lefestettük a falakat a nappaliban
- felkerültek a redőnyök, párkányok a nappaliban található új, műanyag ablakokra (ezekkel most sincs gond)
- felkerültek a konyha ablakra roletták, kívül-belül párkányok, és gumiszigetelést is tettek bele, az ablakon található lukakat pedig betömködtem (a műanyagnál fehér szilóval, a fát pedig rendesen felújítottam folyékony fával (fakitt)
- fűtés gyakorlatilag semmi sem volt, most norvég panelekkel fűtök, a nappaliban és konyhában 21 fok körül van, a konyhában 18-19 (főzésnél nyilván több is)

[Dupla D]

Ezt így látatlanban nehéz megmondani. Vizesedhet attól is, hogy "nem tud lélegezni" a ház. Magyarul a páradiffúzió nem megy végbe. Ez új házaknál előfordul, ha agyon van szigetelve, viszont a kevés hőszigetelés se jó.

Milyen hőszigetelés van a téglán?

Itt egy kép arról, hogy tanítják nekünk ezt az egyetemen. Hőszig nélküli falnál előfordulhat, hogy metszi egymás a hőmérséklet vonala és a páradiffúziós görbe. Ahol metszi egymás, ott le fog csapódni a pára, így vizesedhet a fal, ami vezethet ezekhez az okokhoz, amít írtál. Persze ez csak elvi ábra leegyszerűsítve.

De nem csak ez lehet az ok. Lehet alulról szívja a vizet.

[Victor]

A sarkokban azért vizesedhet jobban a fal, mert hidegebb mint a fal többi része. Ez egy természetes dolog. Ott, ha jól is van szigetelve kívülről, akkor is lehet egy minimális természetes hőhíd. Ugyanez az ablakok körül.

Csak egyetlen egy sarok tűnik nedvesnek, és dobja le a festéket magáról. Akkor mindenképpen meg kellene vizsgáltatnom hőkamerával a házat? Jó esetben akkor csak hőhíddal van dolgom, és megoldaná a konyhában két ablakcsere, a nappaliban pedig ha kívülről szigetelném az érintett szakaszt?

És ha kiderül, hogy nincs meg az alap kátrányos szigetelés, akkor lenne bármilyen jogom Így majd 3 évvel az ingatlan vásárlást követően?

[Dupla D]

Még két kérdés: ez a szigetelés nem lett volna kötelező egy pár éve épült háznál? Illetve hőhíd nem lehet ludas?

Dehogynem a válasz mindkettőre. Pontosabban nem ez a szigetelés lett volna kötelező, amit írsz. Csak simán megoldani, hogy ne szívjon fel vizet a fal.

A sarkokban azért vizesedhet jobban a fal, mert hidegebb, mint a fal többi része. Ez egy természetes dolog. Ha jól is van szigetelve kívülről, akkor is lehet egy minimális természetes hőhíd a sarkokban. Ugyanez az ablakok körül.

[Victor]

Ezt, mikor már kész a ház, nagyon nem látod, csak ha alapig visszabontod a vakolatot. A fal nem lesz nedves tapintású, de sajnos az, és párolog is befelé a lakásba.

Rosszul írtam, a ház elvileg 2015 végén-2016 elején épült, én 2018-ban költöztem be. Bő 2 év alatt nem derült volna már ez ki? Annyi idő alatt bőven felszívott volna annyi vizet, nem?

Az lesz, amit kiserik ír. Két haverom is hasonlóan járt, csak nekik vályog volt az alap fölött. Saját maguk csinaltak meg, átvágták a falat az alap fölött, behúztak egy szurkos papírt, majd vissza minden.

Ez mégis hogyan, és milyen költségekkel jár? Elég lenne az érintett szakaszon megcsinálni?

Még két kérdés: ez a szigetelés nem lett volna kötelező egy pár éve épült háznál? Illetve hőhíd nem lehet ludas?

Veszek hétvégéig egy páratartalom mérőt, már nagyon kíváncsi vagyok, hogy mennyi lehet. Mindenesetre allergiás vagyok nagyon sok mindenre, de annyit, mint itthon, sehol nem tüsszentek és köhögök/krahácsolok.