A járvány kirobbanása óta volt valakinek tapasztalata orvossal? Én elég érdekes dolgokat hallok, és tapasztalok. Faterom valamelyik nap egy rozsdás drótot szúrt az ujjába, elég emberesen ráadásul. Elment a sebészetre, kulccsal be volt zárva, aztán nagy nehezen kivánszorgott egy nő, hogy nem fogadnak betegeket, mégis mi lenne a probléma. Utána el lett neki mondva, hogy mi a szitu, és akkor nem az, hogy jöjjön be, hanem még megkérdezte az orvost meg húzta a száját. Jó végülis aztán ellátták (a doki nagyba YouTube-ozgatott odabenn

), de ez nem elég sürgős eset? Mit kellett ezen gondolkodni? Azért szerintem ha a vérmérgezés veszélye fennáll, nem biztos, hogy húzni kéne az időt, meg nem éppen ilyen elbagatellizálandó dolog ez véleményem szerint. Egyik ismerősömnek a gerince csípődött be, megmozdulni nem bírt, de az ügyelet /mentő nem jött ki. Egy másik ismerősöm rosszul volt, kereste többször a házi orvost, de fel sem vette a telefont.

Elhiszem, hogy van egy réteg (mármint egészségügyben dolgozókon belül), akiket nagyon leterhel a járvány okozta helyzet, és biztos rohadt sokat melóznak, meg veszélynek vannak kitéve, de amúgy kb. a nagy többség szinte még annyit se csinál, mint korábbam. Vagyishát ezekből a sztorikból nekem ez jön le. És ezek az emberek is ugyanúgy felfogják venni a fél milliót, mikor a telefont se veszik fel meg vakargatják a tökeiket. Persze akkor még csodálkoznak, ha valaki sokkalja a semmire fizetni a TB-t.